„Relációs adatbázis” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
→Kényszerek: TAJ szám --> tajszám |
kiegészítés |
||
1. sor:
{{nincs forrás|2007 augusztusából}}
'''Relációs adatbázisnak''' nevezzük a [[relációs adatmodell]] elvén létrehozott adatok összességét, a [[relációs adatmodell]] fogalomrendszerében meghatározott ún. relációk egy véges halmazát. Relációs adatbázisokat [[Relációsadatbázis-kezelő rendszer|relációs adatbáziskezelők|relációs adatbázis-kezelőkkel]] hozhatunk létre, szerkeszthetünk és törölhetünk.
Reláció (azaz kapcsolati viszony) jön létre egy adatbázisban például azzal, hogy a tárolt nevek mindegyikéhez tartozik egy a tárolt [[Személyi azonosító|személyi számok]] közül. Technikai, adattárolási szempontból ezt kétféle módon is megoldhatjuk. Az egyik: külön tároljuk a neveket és külön a személyi számokat, és a nevekhez hozzákapcsolunk egy mutatót, amely megmutatja, hogy a személyi számok közül melyik tartozik egy névhez. Ez technikai reláció, amikor a kapcsolatot egy rövid közvetítő adattal tároljuk. A másik: minden névvel együtt tároljuk a hozzájuk tartozó személyi számot. Ez elvi reláció, amelyben nincs közvetítő adat, a reláció csak névleges, technikailag a relációban álló két elem egyszerre érhető el.
A relációs adatmodellben a reláció halmaz, ennek megfelelően a reláció minden eleme (sora) egyedi. A tipikus [[relációs adatbáziskezelő|relációs adatbázis-kezelők]] ehhez képest három módosítással élnek: egyrészt a relációk jellemzően nem halmazok, hanem zsákok (angolul: bag, ismétlődéseket is megengedő, rendezés nélkül elemek összessége), másrészt nem teszik lehetővé, hogy egy relációnak két azonos nevű attribútuma (oszlopa) legyen, harmadrészt pedig lehetőség van az ún. NULL (üres, ismeretlen) értékek használatára.▼
▲
A relációs adatbázisok kialakításának sajátosságaival az [[adatbázis-tervezés]] foglalkozik.
| |||