„Alpok” változatai közötti eltérés

 

=== Tranzitforgalom ===

Az Alpok természetes akadályt képez az Európán átvezető forgalomnak és csak hágókon illetve alagutakon átvezető utakon lehet túljutni rajta. Különösen fontosak azok az átjárók, melyek a hegység fő vonulatait észak-déli irányban jól kiépített infrastruktúrájú völgyekben szelik át és így egy újabb hágón való átkelést vagy az árvizek és lavinák veszélyeztette utak elkerülését lehetővé teszik. A Nyugati-Alpokban lévő [[Col de Montgenèvre]]-hez és a [[Nagy Szent Bernát-hágó]]hoz, valamint a Középső-Alpokban lévő Septimer- és Julier-hágókhoz hasonló átjárókat már a rómaiak is felhasználták úthálózatuk kiépítésekor, szintúgy a [[Reschen-hágó|Reschen-]] és [[Brenner-hágó]]kat keleten. Más legendás útvonalak, mint a [[Hannibál]] által feltételezhetően használt [[Col de Clapier]], nem váltak a fő közlekedési útvonalak részévé. Az ókor végén az [[Itinerarium Antonini]] és a [[Tabula Peutingeriana]] hét a fő hegygerincen áthaladó útvonalat említenek.<ref>[http://www.omnesviae.org/de/ ''Omnes Viae''], antiker Online-„Routenplaner“.</ref> Miután a középkorban a megközelítést megkönnyítő [[Schöllenen-szoros]]t és a [[Viamala-hágó]]t (1473-ban) járhatóvá tették, a [[Szent Gotthárd-hágó]], a [[Splügen-hágó]] és a [[Nagy Szent Bernát-hágó]] már nagyobb forgalmat bonyolíthatott, ugyanakkor a [[Septimer-hágó|Septimer-]] és [[Lukamier-hágó]]k veszítettek jelentőségükből. 1430-ban az [[Augsburg]] és [[Velence (Olaszország)|Velence]] közötti távolsági kereskedelem 90%-át – mintegy 6500 szekérnyi árut – a Brenneren keresztül szállították.<ref>Martin Kluger: ''Die Fugger in Augsburg.'' S. 13, {{ISBN|978-3-939645-63-4}}. [http://www.context-mv.de/tl_files/context_mv/buecher/leseprobe/context-verlag_die-fugger-in-augsburg_leseprobe%20(2013).pdf Leseprobe] (PDF, 1&nbsp;MB).</ref> Az Eisack-völgyben lévő ''[[Kuntersweg]]'' 1480-as kiépítésével a dél-tiroli [[Bolzano (település)|Bolzano]] (Bozen) és [[Klausen]] között létrejött összeköttetéssel valamint a [[Kochel am See]] felett 1495-re kiépített Kesselberg-út ''(Kesselbergstraße)'' átadásával végérvényesen a Brenner-hágó vált a Keleti-Alpok legfontosabb átjárójává.

 

 

* [[Marseille]] – [[Nizza]] – '''''[[Tenda-hágó]]''''' – [[Cuneo]] – [[Torino]]

* [[Bécs]] – [[Bécsújhely]] – '''''[[Semmering-hágó|Semmering]]''''' – [[Bruck an der Mur]] – [[Graz]] – Maribor – Ljubljana – Trieszt

 

* Nizza – [[Digne-les-Bains]] – [[Gap]] – [[Grenoble]] – [[Chambéry]] – Genf

* Genf/Lausanne – [[Brig]] – ''[[Furka-hágó]] – [[Oberalp-hágó]]'' – [[Chur]] – [[Bludenz]] – '''''[[Arlberg-hágó]]''''' – Innsbruck – [[Zell am See]] – [[Bischofshofen]] – Liezen – '''''Semmering''''' – Wiener Neustadt – Wien

Az átmenő forgalom hálózata az idők folyamán egyre gyorsabban épült ki az Alpokban. A málhahordó öszvérek és lovak által még a 19.&nbsp;században is használt keskeny korai hágók helyén előbb vasútvonalak, majd a 20.&nbsp;században többsávos autópályák jelentek meg. A 19.&nbsp;században megépült Semmering-vasút számított Európa első normálnyomvonalú hegyi vasútjának és a [[Gotthard-vasút]]tal a modern tranzitforgalom új időszakát harangozták be.

 

* Svájc területén ilyen a NEAT ''([[Neue Eisenbahn-Alpentransversale]])'' alatt összefogott Lötschberg-tengely és Gotthard-tengely.

* Ausztria területén a ''[[Neue Alpenbahnen]]'', a ''[[Brenner-vasútvonal|Brennerbahn]]'' és a ''[[Tauern-vasútvonal|Tauernbahn]]'' illetve a jövőben a ''[[Brennerbasistunnel]]''.