„Losonczy Géza” változatai közötti eltérés

[[1945]]-ben előbb a [[Szabad Nép]] belpolitikai rovatát vezette, majd [[Révai József (politikus)|Révai József]] népművelési miniszter államtitkára lett 1949-51 között. 1951-ben [[koncepciós per]]ben őt is elítélték, ismét börtönbe került. [[1954]]-ben szabadult (ekkor [[Nagy Imre (miniszterelnök)|Nagy Imre]] volt a miniszterelnök). A börtönben elszenvedett viszontagságok kezelésre szoruló [[psziché]]s zavarokat okoztak neki.

 

 

[[Donáth Ferenc (politikus)|Donáth Ferenccel]] együtt ő volt, aki a [[Magyar Dolgozók Pártja]] Központi Vezetőségének [[október 26.|október 26-ai]] ülésén beterjesztette azt a platformjavaslatot, amely szerint a párt elutasította volna, hogy ellenforradalomként értékelje az eseményeket és ehelyett „demokratikus tömegmozgalomnak” ismerte volna el. (Ezen a napon [[Maléter Pál]] ezredes fegyverszünetet kötött a [[Corvin köz]] felkelőivel.) A javaslat a párthéják ellenállásán akkor megbukott, de mégis ahhoz vezetett, hogy a vezetés a felkelés fegyveres elfojtása, mint lehetséges megoldás mellett a politikai jellegű rendezésen is elkezdett gondolkodni.<ref>[http://www.honvedelem.hu/hirek/kiadvanyok/magyar_honved/forradalom_es_szabadsagharc_1956-ban_10 Honvédelmi Minisztérium cikksorozata 1956-ról (10. rész)] (honvedelem.hu)</ref>