„BTR–80” változatai közötti eltérés

* Az oldalsó lőrések ferdén előre néznek, így a deszanttérben tartózkodók nem képesek a közvetlen hátulról történő támadást egyéni tűzfegyvereikkel kivédeni (mivel a motortér teljesen elfoglalja a járműtest hátsó egyharmadát).

* A harcjármű nincs felszerelve korszerű passzív éjjellátó berendezéssel. (Ezt a magyar járművek egy kisebb csoportjánál francia technológiát tartalmazó, orosz eredetű éjjellátó lövegtorony-irányzék utólagos beépítésével korrigálta a HM Currus üzeme.) A magyar járművek egy részét felszerelték KM-1M típusú passzív éjjellátó berendezéssel, amely a jármű tetején helyezkedik el. Tehát aA parancsnok és a járművezető is rendelkezikláthat jól éjjellátóvaléjjel.

* A BTR–80 hiányossága, hogy tornya nem rendelkezik stabilizátorralstabilizált, így a menet közben tűzkiváltásra korlátozottan (csak alacsony sebességnél) alkalmas - ráadásul a torony forgatása sincs motorizálva, így a BTR–80A változatba beépített 30mm30 mm-es gépágyú nem képes a helikopterek elleni küzdelemre, amelyre egyébként nagyerejű lőszere kifejezetten alkalmassá tenné.

* A BTR–80 lövegtornya az ergonómia legteljesebb figyelmen kívül hagyásával került megtervezésre: a toronylövész üléspozíciója rendkívüligen szűk és az optikai irányzékok oldalra eltolva helyezkednek el, így folyamatos figyelésük hátizomgörcs miatt lehetetlen.

* A lövegtoronylövegtoronyban nem rendelkeziknincs saját, körkörös figyelő-periszkópokkalperiszkóp, így a toronylövész a parancsnok folyamatos utasításaira szorul a célpontok megtalálásához. Mivel a toronylövész nem rendelkezik a teljes harchelyzet áttekintéséhez szükséges periszkópokkal és a külvilágot az irányzékán át csak mint egy szűk csövön keresztül látja, téves célmegjelölés esetén könnyen bevetheti a nagy tűzerejű nehézgéppuskát ill. gépágyút saját erők vagy civilek ellen, aminek békefenntartó műveletben beláthatatlan következményei lennének!

* A BTR járművek 275 lóerős Kamaz teherautó-motorja gyenge, nem képes terepen megfelelő sebességet biztosítanisebességre, ha működik a kb. 40le40 le teljesítmény-igényű légkondicionálás - ez az afgán és iraki missziós műveletekben problémát okozott. A teljesítmény-tartalék hiánya azt is megakadályozza, hogy a kézikerekes forgatású lövegtornyot elektromos vagy hidraulikus segédhajtással motorizálják a BTR–80 harcértékének növelése érdekében. (A hasonló kialakítású finn-lengyel PATRIA Rosomak kerekes harcjárművekharcjárműveknek 480 lóerős dízelmotorraldízelmotorjuk rendelkeznekvan, valamivel kisebb össztömeg mellett).

* A BTR–80 páncélzata gyenge: még a gyalogsági géppuska-sorozattal szembeni védettsége sem garantált minden lőirányból. A BTR-80 a szovjet hadsereg gépkocsizó lövész egységeinek szabvány felszereléseként lett rendszeresítve, tehátez tévedés,a hogynem rendőrségi feladatokra tervezett járműről lenne szójármű. A korabeli követelményeknek megfelelő volt, a Magyar Honvédségben általa leváltott [[PSZH]] típus sem volt jobb ilyen szempontból.

* Az ukrán békefenntartóknál szolgáló, azonos típusú BTR–80 jármű személyzettel együtt megsemmisült egy RPG-7 vállról indítható páncéltörő rakétagránát találata miatt, a repeszek a szó szoros értelmébenszinte szitává lyuggatták a felépítményt. (Az USA által szolgálatba állított új, kompozit páncélzatú MRAP járművek RPG-7 találattal szembeni sérthetetlenségét az Afganisztánban szolgáló magyar katonák a saját szemükkel látták.)