BTR–80

szovjet páncélozott, gyalogsági harcjármű

A BTR–80 (oroszul: БТР – Бронетранспортёр / Bronyetranszportyor, magyarul páncélozott szállító harcjármű) a Szovjetunióban tervezett 8×8 kerékképletű páncélozott, személyszállító harcjármű. Gyári típusjelzése GAZ–5903. Gyártása 1986-ban kezdődött, a Szovjet Hadseregben a korábbi BTR–60 és BTR–70 harcjárműveket váltotta fel. Sorozatgyártását az Arzamaszi Gépgyár végzi.

BTR–80
BTR–80 Boszniában
BTR–80 Boszniában

Fejlesztő ország  Szovjetunió,  Oroszország
Gyártó Gorkiji Autógyár
Gyártási darabszám 4300
Háborús részvétel
Általános tulajdonságok
Személyzet 3+6+2
Hosszúság7,65 m
Szélesség2,90 m
Magasság2,35 m
Tömeg 13,6 t
Páncélzat és fegyverzet
Páncélzat 7-9mm
Elsődleges fegyverzet 14,5 mm-es KPV nehézgéppuska
Másodlagos fegyverzet 7,62 mm-es PK géppuska
Műszaki adatok
Motor KamAZ–7403 V8-as dízelmotor
Teljesítmény 190 kW (260 Le)
Felfüggesztés 8×8
Sebességműúton 80 km/h, vizen 9 km/h
Fajlagos teljesítmény 13,9 kW/t
Hatótávolságműúton 600-800 km
A Wikimédia Commons tartalmaz BTR–80 témájú médiaállományokat.

Magyarországon a Magyar Honvédség mellett TEK is használ ilyen járműveket.[1] A Magyar Honvédség kötelékében a Lynx gyalogsági harcjármű és egy még ismeretlen 8x8 kerekes harcjárműtípus váltja őket fokozatosan a 2020-as évek folyamán.

Jellemzők Szerkesztés

 
BTR-80
 
Egy BTR-80 felépítése

A BTR közúton 80-135 km/h[2] sebességre képes. Terepjáró képessége kapcsolható összkerékhajtással fokozható. Az alapfelszereltség része a TNPO, TNP-B és TKN-3 optikai eszközök a járművezető és a parancsnok részére, valamint egy OU-3GA2M infravörös reflektor, 6 db 81 mm-es füstgránátvető, az R-173 vagy R-163-50U rádiókészülék, belső távbeszélő berendezés és vízsugár-hajtóművek.

Fegyverzet Szerkesztés

  • BTR–80 alapváltozat esetén 1 db 14,5x114 mm-es kaliberű KPVT nehéz géppuska (Krupnokalibernij Pulemjot Vlagyimirova - oroszul: Крупнокалиберный Пулемет Владимирова - КПВ) – amely a KPV harckocsikban és harcjárművekben történő használatra módosított verziója (T = tankovij). Irányzott lőtávolsága 2000 méter. A KPVT nehéz géppuska tűzgyorsasága 600 lövés/perc.
  • BTR–80A típusjelzéssel továbbfejlesztett harcjármű esetén 1 darab 30 mm-es kaliberű, 2A72 GRAU típuskódú, nagy tűzerejű gépágyú, amely az MH 2009 elején végzett lőpróbái szerint pct. lőszerrel még a nem korszerűsített T-72 közepes harckocsik alvázát is képes átlőni oldalirányból, akár 400 méter távolságból!
  • Mindkét változaton 1 darab 7,62x54 mm-es kaliberű PKT géppuska. A PKM géppuska harckocsikban és harcjárművekben történő használatra módosított verziója élőerő ellen.

Típushibák Szerkesztés

  • Az oldalsó lőrések ferdén előre néznek, így a deszanttérben tartózkodók nem képesek a közvetlen hátulról történő támadást egyéni tűzfegyvereikkel kivédeni (mivel a motortér teljesen elfoglalja a járműtest hátsó egyharmadát).
  • A harcjármű nincs felszerelve korszerű passzív éjjellátó berendezéssel. (Ezt a magyar járművek egy kisebb csoportjánál francia technológiát tartalmazó, orosz eredetű éjjellátó lövegtorony-irányzék utólagos beépítésével korrigálta a HM Currus üzeme.) A magyar járművek egy részét felszerelték KM-1M típusú passzív éjjellátó berendezéssel, amely a jármű tetején helyezkedik el. A parancsnok és a járművezető is láthat jól éjjel.
  • A BTR–80 hiányossága, hogy tornya nem stabilizált, így a menet közben tűzkiváltásra korlátozottan (csak alacsony sebességnél) alkalmas - ráadásul a torony forgatása sincs motorizálva, így a BTR–80A változatba beépített 30 mm-es gépágyú nem képes a helikopterek elleni küzdelemre, amelyre egyébként nagyerejű lőszere alkalmassá tenné.
  • A BTR–80 lövegtornya az ergonómia legteljesebb figyelmen kívül hagyásával került megtervezésre: a toronylövész üléspozíciója igen szűk és az optikai irányzékok oldalra eltolva helyezkednek el, így folyamatos figyelésük hátizomgörcs miatt lehetetlen.
  • A lövegtoronyban nincs saját, körkörös figyelő-periszkóp, így a toronylövész a parancsnok folyamatos utasításaira szorul a célpontok megtalálásához. Mivel a toronylövész a külvilágot az irányzékán át csak mint egy szűk csövön keresztül látja, téves célmegjelölés esetén könnyen bevetheti a nagy tűzerejű nehézgéppuskát ill. gépágyút saját erők vagy civilek ellen, aminek békefenntartó műveletben beláthatatlan következményei lennének!
  • A BTR járművek 275 lóerős Kamaz teherautó-motorja gyenge, nem képes terepen megfelelő sebességre, ha működik a kb. 40 le teljesítmény-igényű légkondicionálás - ez az afgán és iraki missziós műveletekben problémát okozott. A teljesítmény-tartalék hiánya azt is megakadályozza, hogy a kézikerekes forgatású lövegtornyot elektromos vagy hidraulikus segédhajtással motorizálják a BTR–80 harcértékének növelése érdekében. (A hasonló kialakítású finn-lengyel PATRIA Rosomak kerekes harcjárműveknek 480 lóerős dízelmotorjuk van, valamivel kisebb össztömeg mellett).
  • A BTR–80 falja a gumikat: az iraki misszió során minden abroncs 1000 km-enként cserére szorult, ezek importára darabonként több százezer forint. (Az orosz gyártású, nem szabványos méretezésű kerekek egyfeladatosak, terepen és földúton történő haladásra alkalmas felületűek, míg Irakban a homokba süllyedés és az aknák veszélye miatt csak az aszfaltutakon lehetett haladni, ami a futófelület nagyon gyors kopásához vezetett.)
  • A BTR–80 páncélzata gyenge: még a gyalogsági géppuska-sorozattal szembeni védettsége sem garantált minden lőirányból. A BTR-80 a szovjet hadsereg gépkocsizó lövész egységeinek szabvány felszereléseként lett rendszeresítve, ez a nem rendőrségi feladatokra tervezett jármű. A korabeli követelményeknek megfelelő volt, a Magyar Honvédségben általa leváltott PSZH típus sem volt jobb ilyen szempontból.
  • Az ukrán békefenntartóknál szolgáló, azonos típusú BTR–80 jármű személyzettel együtt megsemmisült egy RPG-7 vállról indítható páncéltörő rakétagránát találata miatt, a repeszek szinte szitává lyuggatták a felépítményt. (Az USA által szolgálatba állított új, kompozit páncélzatú MRAP járművek RPG-7 találattal szembeni sérthetetlenségét az Afganisztánban szolgáló magyar katonák a saját szemükkel látták.)
  • BTR–80 esetén a figyelők megfelelően védett menet közbeni elhelyezése golyóálló üvegezés hiányában nincs biztosítva, ami az MH iraki békefenntartó alakulatánál személyi veszteséghez, Nagy Richárd szakaszvezető (posztumusz hadnagy) hősi halálához vezetett.

Típusváltozatok Szerkesztés

  • BTR–80 – alapváltozat
  • BTR–80/K – Parancsnoki jármű
  • BTR–80/A – 30 mm-es gépágyúval felszerelt változat
  • BTR–80/S – Kolumbiában gyártott változat
  • BTR–80 SKJ - Sebesült Kihordó Jármű (Magyarországon modernizált változat)
  • BTR–80 VSF - Vegyi sugár felderítő jármű (Magyarországon modernizált változat)
  • BTR–80 MVJ - Mentő-vontató jármű (Magyarországon modernizált változat)
  • BTR–80 MPAEJ - Műszaki páncélozott akadályelhárító jármű (Magyarországon modernizált változat)
  • BTR–80 MPFJ - Műszaki páncélozott felderítő jármű (Magyarországon modernizált változat)
  • 1V152 – Tüzérségi parancsnoki jármű
  • 2SZ23 – 120 mm-es aknavető
  • BREM–K – Műszaki mentő jármű
  • RHM–4 – Vegyi- és sugárfelderítő jármű
  • BMM – Páncélozott sebesültszállító jármű

Rendszeresítő államok Szerkesztés

 
Úszó BTR-80

Közel 5000 BTR–80 van jelenleg szolgálatban a világon.

Jegyzetek Szerkesztés

  1. http://www.blikk.hu/aktualis/krimi/igy-tankol-a-tek-pancelosa/[halott link]
  2. Magyarországon az 1990-es évek végén egy nyugat-magyarországi támaszpontjára tartó, 135 km/h-s sebességgel haladó BTR-80 konvojt fotóztak le a rendőrök az M7-es autópályán. A konvojt végül a laktanyában sikerült feltartóztatniuk. Lásd 1998. év Manőver televíziós katonai magazinját.
  3. Kovács Bettina r. őrm. sajtóreferens: A Készenléti Rendőrség harcjárművét is bevetették a hó fogságába kerültek mentésére (magyar nyelven). police.hu, 2012. február 17. [2013. december 24-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2012. június 22.)

Források Szerkesztés

Bibliográfia Szerkesztés

  • Gáspár Tibor mk. ezredes: A BTR harcjárműcsalád. Haditechnika 1997/4, 29–32.

További információk Szerkesztés