„Az egyiptomi piramisok tipológiája” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a →‎A VI. dinasztia piramisai: Dzsedkaré Iszeszi
159. sor:
==== A VI. dinasztia piramisai ====
[[Fájl:5-12 dinasztia.png|bélyegkép|jobb|250px|Piramisfejlődés az Óbirodalom második felétől a Középbirodalomig]]
A VI. dinasztia újabb paradigmaváltással járt a temetkezési területeken. [[Unisz]] (görögül ''Onnosz)'', az V. dinasztia utolsó tagja a nagy előd, Dzsószer sírvárosának közvetlen szomszédságában építtette 67×67 méteres alapú piramisát. Nem is sírja méretei teszik fontossá, hanem néhány újítása miatt figyelemre méltó. A sírkamra valamivel kisebb, mint közvetlen elődeié, s téglalap alakú, mintegy 7×3 méter. A szarkofág nem a közepén, hanem a keleti végében kapott helyet, a bejárattól legtávolabb. Az egész sírkamra nem az átlók metszéspontja - azaz a csúcs - alatt, hanem attól keletre fekszik. A piramidion alatt – vagyis a középpontban – csak egy kis [[előszoba]]-féle van, melytől keletre a sírkamra, nyugatra pedig egy halotti kelengyés kamra található. A raktárkamra nyugati végébe még három kis bemélyedést, oldalkamrát is véstek. A bejárati folyosó először enyhén lejt, majd mikor eléri a sírkamra mélységét, vízszintesen torkollik az előszobába. E stílusváltást egy még nagyobb volumenű egészíti ki - a korábban megszokott völgytemplom-halotti templom típusú szövegeket már a sírkamrába költöztették, ezek a ''Piramisszövegek''. Az addig néma piramis megszólalt. A völgytemplomhoz hasonlóan a feliratokkal nem takart felületeket teljesen kitöltötték arany alapon kék csillagokkal. A feliratok színe ehhez alkalmazkodik. [[Dzsedkaré Iszeszi|Dzsedkaré]]hez hasonlóan Unisz sem épített [[Ré]]-templomot, sőt még a nevébe sem vette fel a Nap nevét. Nyilvánvaló a szakítás a Ré-papsággal.
 
Unisz ezzel új hagyományt teremtett, a VI. dinasztia mind a négy ismert piramisa hasonló elrendezésű alépítménnyel készült, óriási mennyiségű felirattal, melyek az Óbirodalom korának elsődleges fontosságú forrásanyagává váltak más híján. Ezért van az, hogy a vallás, illetve a túlvilághit a legjobban ismert területe az Óbirodalomnak. A korábbi korok templom-feliratai természetesen jórészt megsemmisültek, hiszen a felszínen, szem előtt voltak, és ha nem is rombolták le már az ókorban, az arab korban nem sok kerülte el a lebontást, és anyagának újra hasznosítását. A védett piramis-belsők viszont többnyire érintetlenül maradtak, mert legfeljebb csak a felépítményt hordták el fölötte.