„Gyula ostroma (1529–30)” változatai közötti eltérés
[ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a ISBN link(ek) sablonba burkolása MediaWiki RfC alapján |
aNincs szerkesztési összefoglaló |
||
21. sor:
}}
{{Magyar belháború (1526–38)}}
A '''[[gyulai vár]] ostroma''' [[1529]]. [[július 17.|július 17-étől]] [[1530]]. [[március 16.|március 16-áig]] tartott. A várat a [[Nagyvárad|váradi]] püspök [[Czibak Imre]] [[ostrom]]olta,
==Előzmények==
[[I. János magyar király|Szapolyai János]] és [[I. Ferdinánd magyar király|I. Ferdinánd]] osztrák főherceg megválasztását követően indultak el a harcok [[Magyarország]] területén a két király hívei között, mely polgárháborús időszakot ide-oda pártolások, árulások és török intervenciók jellemeztek. A főurak és az egyes földesurak közötti évek óta feszülő ellentétek és a hadiszerencse alakulásai is meghatározták a pártoskodásokat.
Jól példázzák ezt a zűrzavaros eseményt a [[
[[Gyulai vár|Gyula várának]] katonái tartottak Szapolyai várható támadásától, ezért igyekeztek megerősíteni magukat és állandó készenlétben voltak.<ref>Czibakot ajándékokkal próbálták maguknak megnyerni, hogy Szapolyainál képviseltesse érdekeiket.</ref> Miután György parancsba adta birtokának, hogy álljanak Ferdinánd mellé, Gyula és a legtöbb vár [[Világos]], [[Zaránd (település)|Zaránd]], [[Borosjenő]], [[Dézna]] és [[Pankota]] ezt megtették, s Gyula városának tisztjei pedig lefoglalták a herceg számára az adókat, s a [[Zaránd vármegye|zarándi]] dézsmát, amely kiváltotta [[Erdődi Simon]] haragját, ezért egyházi tilalom alá vette a környéket.<ref>Ezt még [[Szalaházy Tamás]] a herceg által megtett püspök is fenntartotta, egész addig amíg 440 forintot nem fizettek neki. Magyarország hadtörténete, 170. old.</ref><br>
|