„Hosszúhetény” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Nincs szerkesztési összefoglaló |
→Látnivalók: Püspöki kastély (Püspökszentlászló) belső link |
||
216. sor:
* A község lakosságának nagy része a [[18. század]]ban földműveléssel foglalkozott, a [[Daragó-forrás]] vizét pedig malmok hajtására használták. (Az [[1815]]. évi malomösszeírás adatai szerint Hetényben 14, az [[1828]]. évi szerint 12, [[1842]]-[[1844]]. évi szerint 16 [[malom]] volt.) A malomépületek közül több megtekinthető ma is.
* A mai Kisújbányán [[1760]] körül [[Üveggyártás|üveghuta]] létesült és [[1809]]-ig működött. A [[Pusztabánya]] dűlőben több [[18. század]]i üveghuta maradvány került elő. A már elnéptelenedett faluban két hutát helyreállítottak, ezekben alkalmanként ma is fújnak üveget. Ritka látványosság a Kisújbánya és [[Óbánya]] közt húzódó patakvölgy. A kisújbányai út felől gyalog megközelíthető a [[Márévár]].
* A szűk szentlászlói völgyön túl a püspökszentlászlói [[Püspöki kastély (Püspökszentlászló)|püspöki kastély]], templom, arborétum és Szent László király szobra.
* Hosszúhetény falu [[barokk]] [[Római katolikus egyház|katolikus]] [[templom]]át [[1733]]-ban kezdték építeni, [[1783]]-ban fejezték be, és [[Szent Miklós]]nak ajánlották. [[Freskó]]it [[Gebauer Ernő]] pécsi festő készítette. [[Búcsú]]ja [[december 6.|december 6-án]] van, ezen a napon hagyományosan hazalátogatnak rokonaikhoz az elszármazott hetényiek.
* A gazdag helyi népi kultúra nemzetközi hírű ápolója a Hosszúhetényi Népi Együttes.
| |||