„Padulai karthauzi kolostor” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a Olaszország katolikus templomai, kolostorai kategória hozzáadva (a HotCattel)
Javítás
1. sor:
{{Világörökségi helyszín része|A |[[Cilento és Vallo di Diano Nemzeti Park]], [[Paestum]] és [[Velia]] régészeti lelőhelyeivel és a Padulai karthauzi kolostor}}
{{Vallási épület infobox
|szöveg pozíciója =balra
|kép = Padula certosa vue_2.jpgJPG
|képaláírás =Padulai karthauzi kolostor
|ország =Olaszország
|kategória = Kulturális világörökségi helyszínek
|típus-vör = Kulturális helyszín
|kritériumok =III, IV
|év =1998
13. sor:
|hosszúsági fok =15
|hosszúsági ívperc =39
|wikicommons = -Certosa di San Lorenzo (Padula)
}}
 
A '''padulai[[padula]]i San Lorenzo''' néven is ismert '''kolostor''' [[Olaszország]] második legnagyobb kolostora[[kolostor]]a a [[Parma|pármai]] után. [[Campania|Campaniában]], [[Salerno (megye)|Salerno]] megyében fekszik. A területet, amely a kolostoron belül van, [[1998]]-ban az [[UNESCO]] [[Világörökség]] részévé nyilvánították. Közvetlenül [[Padula]] mellett található, attól kissé délnyugatra.
 
A kolostort a [[14. századbanszázad]]ban, pontosabban [[1306]]. [[május 27.|május 27]]-én alapította majd a spanyol [[Escorial]] mintájára építtette Tommaso Sanseverino, [[padula]]i Marsico grófja. Maguk az építkezési munkálatok 450 évig tartottak és a 19. századig nyúltak. Az óriási épület ({{formatnum:51500}} m² terület, ebből {{formatnum:30000}} van beépítve, 320 szobával és csarnokkal) körvonala azt a talapzatot eleveníti fel, amelyen [[Szent Lőrinc]]et ([[olasz nyelv|olaszul]] ''San Lorenzo'') élve elégették.
 
[[Fájl:Padula.jpg|bélyegkép|balra|160px|A belső homlokzat]]
A szigorú karthauzi szabályok szerint a kolostor elmélkedéseknek és munkának adott helyet. Ezen gyakorlatoknak külön helyiségek voltak kinevezve: egyrészt a békés klastromok, a finom vietrii kerámiával padlózott könyvtár, a berakásos [[márvány]] munkával ellátott kápolnák, a kolostor gyümölcsöskertjei, másrészt a nagy konyha, ahol a legendás, 1000 tojásból készült omlettet szolgálták fel [[V. Károly német-római császár|V. Károlynak]], a pincék nagy boroshordókkal, a mosókonyha, és az óriási kertek, ahol emberek dolgoztak az istállókban, a kemencéknél, és az [[olajbogyó]]-olaj présnél. A kertek hasznot hajtó tevékenységeknek adtak helyet, valamint a szerzeteseknek itt nyílt lehetőségük a külvilággal folytatott cserekereskedelemre.
 
A szigorú [[karthauzi rend|karthauzi]] szabályok szerint a kolostor elmélkedéseknek és munkának adott helyet. Ezen gyakorlatoknak külön helyiségek voltak kinevezve: egyrészt a békés klastromok, a finom [[vietrii]] kerámiával padlózott könyvtár, a berakásos [[márvány]] munkával ellátott kápolnák, a kolostor gyümölcsöskertjei, másrészt a nagy konyha, ahol a legendás, 1000 tojásból készült omlettet szolgálták fel [[V. Károly német-római császár|V. Károlynak]], a pincék nagy boroshordókkal, a mosókonyha, és az óriási kertek, ahol emberek dolgoztak az istállókban, a kemencéknél, és az [[olajbogyó]]-olaj présnél. A kertek hasznot hajtó tevékenységeknek adtak helyet, valamint a szerzeteseknek itt nyílt lehetőségük a külvilággal folytatott cserekereskedelemre.
A 17. századi, sokáig jelentős könyvtár feljárataként egy különleges építmény szolgált, amely a legkiválóbb [[márvány]]ból készült, kétoldalt csigalépcsővel.
 
A [[17. századiszázad]]i, sokáig jelentős [[könyvtár]] feljárataként egy különleges építmény szolgált, amely a legkiválóbb [[márvány]]ból készült, kétoldalt csigalépcsővel[[csigalépcső]]vel.
 
A belső udvar {{formatnum:60000}} látogatónak szolgálhat hellyel. A keresztfolyosót, amely mintegy {{formatnum:12000}} m², 84 csarnok veszi körbe. A kolostor minden szerzetese rendelkezett két magánszobával és egy előszobával, saját bejárattal a kolostor kertjébe. Ez utóbbi kutak és virágágyak révén a [[barokk]] ízlést közvetíti. [[I. Napóleon francia császár|Napóleon]] katonái a 19. században számos műtárgyat elraboltak innen, amelyeket ma már csak a [[Louvre]]ban lehet megtekinteni. Viszont a [[padula]]i könyvtárban maradtak fenn megtekintésre érdemes darabok.
 
Az [[első világháború|I. világháború]] idején 1915-től hadifogolytábor létesült a kolostor területén, amelyet osztrák-magyar foglyokkal építtettek fel és 3000 fő befogadására volt alkalmas. A tábor életéről 43 fotó készült.
 
== Külső hivatkozások ==
36 ⟶ 38 sor:
{{Nemzetközi katalógusok}}
{{Portál|világörökség|-}}
 
[[Kategória:Kulturális világörökségi helyszínek]]
[[Kategória:Olaszország világörökségi helyszínei]]
[[Kategória:Olaszország katolikus templomai, kolostorai]]
[[Kategória:Campania]]