„Karátsonyi-palota” változatai közötti eltérés

| wikicommons = <!-- Wikidatából -->

}}

 

A [[Krisztina körút]] 55. szám alatti telken az első palotát [[1790]]-ben építette egy Kalmárffy (eredetileg Krammerlauf) Ignác nevű, rendőrspicliből városi bíróvá avanzsált tisztviselő. A 27 szobával és 5 konyhával felszerelt, földszintes [[barokk]] stílusú épület U alaprajzú volt. A szomszédos telken fekvő botanikus kert területéből Kalmárffy később 942 négyszögölnyit megvásárolt, melyből saját palotájának parkját bővítette. Örökösei az épületet [[1848]]-ban eladták.{{refhely|urbface}}

 

A Kalmárffy-féle épületet [[1850]] körül lebontották, a telket a [[Karátsonyi család]] akkori feje, a tudományt és kultúrát támogató, mozgalmas társasági életet élő [[Karátsonyi Guido]] gróf (1817–1885) szerezte meg. Az elbontott épület alapjainak felhasználásával 1853–1856 között új [[romantika|romantikus]] stílusú, egyemeletes palotát építtetett, Pán József tervei alapján. Ez lett a grófi család budapesti rezidenciája.

 

{{Képlink |link=http://www.karatsonyi.hu/Palota/K1.jpg |hova=balra |képaláírás=<small>A palota főhomlokzata</small> |szélesség=150px }}

[[Fájl:Krisztinaváros in 1875.jpg|250px|jobbra|bélyegkép|A [[Krisztinavárosi Havas Boldogasszony-plébániatemplom|Krisztinavárosi plébániatemplom]] képe 1875-ből. Jobbra a háttérben a Karátsonyi-palota és a [[Déli pályaudvar (Budapest)|Déli pályaudvar]].]]

A palotában számos bált, társasági és kulturális eseményt tartottak. [[1873]]-ban a palotában adott koncertet [[Liszt Ferenc]].<ref>[http://www.karatsonyi.hu/romlokastelyok.htm Romló kastélyok, fogyó birtokok. A Karátsonyiak története (karatsonyi.hu)]</ref> [[1898]]-ban a Guidó gróf által megrendezett farsangi bált maga az uralkodó, [[I. Ferenc József magyar király|Ferenc József]] király is meglátogatta. Az eseményről a [[Mikszáth Kálmán (író)|Mikszáth Kálmán]] által szerkesztett [[Országos Hírlap]] is beszámolt: ''„A főúri körökben még mindig nem beszélnek egyébről, mint a tündérfényű Karátsonyi-bálról. Igazi ''clou''-ja volt ez az idei farsangnak és históriai momentummá vált azáltal, hogy a király is megtisztelte jelenlétével egyik hűséges alattvalójának a mulatságát.”''{{refhely|budapestcity}} Karátsonyi Guido gróf egyébként a korabeli bulvársajtó társasági rovatának kedvelt szereplője volt, Mikszáth is gyakran írt róla cikket. A gróf elhunytakor, 1885-ben Mikszáth nekrológot is írt róla.{{refhely|budapestcity}}

 

Guido gróf elsőszülött fia, Karátsonyi Aladár rangon alul nősült, apja rávette, mondjon le elsőszülötti jogairól (primátusáról). Az apa halála után a második fiúgyermek, [[Karátsonyi Jenő]] gróf (1861–1933) örökölte a családi hitbizományt, birtokokat és a palotát is. A családi vagyont ekkor már súlyos jelzálog terhelte. Jenő grófnak nem volt gyermeke, ezért unokaöccsét, [[Keglevich-Karátsonyi Imre]] grófot (1897–1964), húgának, [[Karátsonyi Ilma|Karátsonyi Ilmának]] (1867–1949) és gróf Keglevich Gyulának fiát jelölte ki a családi vagyon örököséül.<ref>[https://www.geni.com/people/Imre-Kar%C3%A1tsonyi-de-Buzin/6000000016831941650 Imre Karátsonyi de Buzin (Keglevich)] (geni.com)</ref> Ilma grófné és fia azonban már nem tudott úrrá lenni a család növekvő adósságain. Korabeli források szerint Imre gróf „eltékozolta a vagyont”{{refhely|urbface}}. A jobb napokat látott Karátsonyi-palota az [[1930-as évek]] elejére a hitelezők kezére került.<ref>[http://pilisvorosvar.hu/vorosvariujsag-regi/2005/augusztus/8.htm Fogarassy Attila: Romló kastélyok, fogyó birtokok. Vörösvári újság (online), 2005. augusztus]</ref>

 

 

[[Fájl:Magyar Telekom HQ.JPG |250px|jobbra|bélyegkép|Az egykori palota helyén álló irodaépület, eredetileg a KGMTI, ma a [[Magyar Telekom]] székháza]]

 

{{jegyzetek}}

* {{hely|budapestcity}} [http://budapestcity.org/11-egyeb/eltunt/Karatsonyi-palota/index-hu.htm A Karátsonyi-palota. Budapest eltűnt épületei. (budapestcity.org)]

* {{hely|urbface}} [http://urbface.com/budapest/a-volt-karatsonyi-palota A volt Karátsonyi-palota (urbface.com)]