„Polisz” változatai közötti eltérés

A polisz mai értelmezésben tulajdonképpen egy fogalmi gyűjtőszó, amely számtalan, jellegzetes - más formációktól eltérő - emberi tömörülési jellegzetesség befogadója (hordozója), mint pl. települési-, technikai-fizikai-, életmódbeli-, igazgatási-, politikai-, gazdasági-, kommunikációs-, művészeti-, kulturális, stb. forma). A '''poliszt''' ''városnak'' vagy ''városállamnak'' szoktuk fordítani, pedig ez a legtöbb esetben félrevezető. A modern fogalmak közül a ''kistérség'' közelíti meg talán a legjobban területi értelemben a poliszt. A központban általában volt egy városias település, a polisz névadója, de a lakosság nagyobbik része ennek falain kívül, falvakban vagy tanyákon élt. Jogállásukon ez azonban nem rontott, ugyanolyan jogokkal rendelkeztek, mint a városban lakók, sőt mivel nyilván a földtulajdonosok laktak a földjük közelében, talán a helyzet még fordított is lehetett esetleg egyes esetekben. A görögök a poliszra sokkal inkább mint vallási-politikai közösségre, mint területi egységre gondoltak.