„Nemanja István szerb fejedelem” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
aNincs szerkesztési összefoglaló Címke: 2017-es forrásszöveg-szerkesztő |
Fmvh (vitalap | szerkesztései) aNincs szerkesztési összefoglaló |
||
34. sor:
Ennek ellenére csinált egy sikertelen lázadást, de utána [[vazallus]]i hűségesküt tett a császárnak.<ref name=dsztort/> Manuél halála ([[1180]]) után azonban felmentette magát esküje alól,<ref name=europa/> és és azonnal hódító hadjáratokba kezdett, kiterjesztette hatalmát [[Zeta|Zetá]]ra (ma: [[Montenegró]]) és [[Dalmácia|Dalmáciá]]ra is.<ref name=dsztort/>
Eközben harcba keveredett a magyar királlyal és Velencével ellen is, de alulmaradt.<ref name=europa>{{Európa uralkodói}} 109. oldal</ref> Később – hogy Észak felől biztosítsa magát – szövetkezett [[III. Béla magyar király|III. Béla magyar királlyal]],<ref name=europa/> és elfoglalta Zétát (ma [[Montenegró]]) és Albánia északi részeit.<ref name=europa/>
Miután hírét vette, hogy [[I. Frigyes német-római császár]] keresztes hadjáratot szándékozik indítani a [[Szent sír]] felszabadítására, s útja Raškán át vezet, pompás fogadtatást rendezett [[Niš]]ben, és vazallusi hűséget meg 20 000 harcost ígért neki, ha megtámadja Bizáncot.<ref name=dsztort/> Cserébe annyit kért, hogy elismerjék a meghódított és meghódítandó területek feletti hatalmát.<ref name=dsztort/> Frigyes azonban nem akarta egy újabb háborúval veszélyeztetni a harmadik keresztes hadjárat célját, s István kérését csak részben teljesítette.<ref name=dsztort/>
| |||