„Algyógy” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
aNincs szerkesztési összefoglaló |
1 forrás archiválása és 1 megjelölése halott linkként. #IABot (v2.0beta10ehf1) |
||
56. sor:
Várát először [[1467]]-ben említik, azt feltehetően a Pongrácz család építtette. [[1505]]-től [[mezőváros|oppidum]]ként említették. Az uradalom birtokosa [[1504]]-ig [[Corvin János]], [[1507]]-től [[IV. Nagy Radu|Nagy Radu]], [[1517]]-től [[Neagoe Basarab]] havasalföldi fejedelem volt, akinek örököse [[1528]]-ban Algyógyfelfaluban [[Ortodox kereszténység|ortodox]] templomot is alapított. [[I. János magyar király|Szapolyai János]] [[1531]]-ben hadvezérének, [[ozsdola]]i [[Kún Kocsárd]]nak adományozta. [[1559]]-ben [[Jagelló Izabella magyar királyné|Izabella királyné]] a várba menekült a török elől. Ugyanő [[román ortodox egyház|ortodox]] püspökséget alapított a helységben.<ref>Juhász István: ''A reformáció az erdélyi románok között.'' Kolozsvár, 1940, 30. o.</ref> [[1562]]-ben [[II. János magyar király|János Zsigmond]] ostrommal vette vissza a töröktől és leromboltatta.
A [[17. század]]tól [[1918]]-ig két külön politikai községből, Algyógyfelfaluból és Algyógyalfaluból állt. A [[17. század]]ban a Kun család várkastéllyá alakítva újra felépítette várát. Az [[1684]]-ben készült leltár ebédlő és lakószobák mellett „feredőt” is említ benne.<ref>{{Opcit|n=Kiss|o=208}}</ref> [[1731]] körül évi három országos vásárt tartott, [[Március 12.|Gergely]], [[Május 5.|Gotthárd]] és [[Szeptember 1.|Egyed]] napján.<ref>Binder Pál: Régi kalendáriumok az erdélyi és partiumi vásárokról és sokadalmakról (1572–1676). ''Néprajzi Látóhatár'' 1993/1–2. sz. [http://www.neprajzilatohatar.hu/pdf/neprajzilatohatar_19930102/neprajzilatohatar_19930102_111-124.pdf] {{Wayback|url=http://www.neprajzilatohatar.hu/pdf/neprajzilatohatar_19930102/neprajzilatohatar_19930102_111-124.pdf |date=20130729084418 }} {{pdf}}</ref> [[Kálvinizmus|Református]] egyházát nemesek alkották, az 1696-os [[Egyházi vizitáció|vizitáció]] bejegyzése szerint „Az urak bejárnak a templomba, parasztság aki bejárjon nincs.”<ref>Buzogány Dezső – Ősz Sándor Előd: ''A hunyad-zarándi református egyházközségek történeti katasztere.'' 1. Kolozsvár, 2003, 25. o.</ref> [[1784]]-ben a parasztok feldúlták nemesi udvarházait. [[1786]]-ban 1559-en lakták, jogállásuk szerint 49% [[jobbágy]], 38% [[zsellér]], 3% nemes és 5 pap.
[[1848]]. [[november 21.|november 21]]–[[november 22.|22]]-én a Gheorghe Demian vezette román felkelők kúriáit kirabolták, református egyházának lelkészét, tanítóját és presbitereit, összesen 17 főt legyilkoltak. Amikor a helyszínre érkezett császári katonaság vezetője, [[Johann Nahlik]] százados leállította a pusztítást, a jelen lévő [[Petre Dobra]] ezt "reakciós tettnek" nevezte.
96. sor:
* [http://www.algyogy.ro Algyógyi Keresztyén Ifjúsági Központ] {{hu}}
* [https://web.archive.org/web/20070926052833/http://www.icpa.ro/comune_vulnerabile/Hunedoara/Raport%20hunedoara.pdf A település talajtani, vízrajzi és mezőgazdasági viszonyai] {{ro}}
* [http://www.bjastrasibiu.ro/bv/cmr/BJA_CMR023_1.pdf ''A császárok históriája'' (1767-ben Algyógyon készült román nyelvű, cirill betűs kéziratos könyv)]{{Halott link|url=http://www.bjastrasibiu.ro/bv/cmr/BJA_CMR023_1.pdf |date=2019-02 }} {{pdf}}
* [http://szaszandras.info/ajanlo/muemlekek/algyogy.html Szász András: Algyógy]
| |||