„Lengyel, magyar – két jó barát” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
→‎Külső hivatkozások: Új külső kapcsolatok
a kékít
2. sor:
[[Kép:Wegrzy polacy XVIIw.jpg|bélyegkép|Willam Baur: Magyarok és lengyelek (17. század, [[Czartoryski Múzeum]], [[Krakkó]])]]
[[Kép:Polak, Węgier, dwa bratanki, i do szabli, i do szklanki. Stairs in Eger 2.JPG|bélyegkép|Barátság Emlékmű az [[Eger|egri]] Foglár György utca felső lépcsősorán]]
'''Lengyel, magyar – két jó barát''' a kezdősora annak a rímbe szedett közmondásnak, amelyet [[Lengyelország]]ban és [[Magyarország]]on csaknem mindenki ismer, és amely a [[Lengyel–magyarMagyarország kapcsolatokés Lengyelország kapcsolatai|két nép történelmi barátságát]] példázza. Koccintáskor gyakran hangzik el.
 
==Története==
9. sor:
A lengyel köznemesek találták ki a [[16. század|16.]] vagy a [[18. század]]ban, a köznép sorában nem volt ismert és használt. Ők ismerték fel, hogy a két ország ugyanolyan berendezkedésű. Mindkettő [[nemesi köztársaság]], olyan parlamenti rendszer, melyet elvileg a köznemesség irányít. Innen van a lengyel ''rokosz'' szó is, melyet 'fegyveres, félig legális felkelés, tanácskozás a király ellen, a nemesi jogok védelmében' értelemben használtak. A kifejezés a magyar [[Rákos-mező]]n tartott tömeges (köz)nemesi gyűlések helyszínéből származik.
 
A lengyel és magyar köznemesek életmódja is hasonló volt. Ugyanolyan fegyvert használtak és ugyanolyan harcmodor szerint küzdöttek. [[Báthory István (erdélyi fejedelem)|Báthori István]] lengyel királlyá választása után ([[1576]]) hadügyi reformot hajtott végre, létrehozta a [[szárnyas [[huszárhuszárok]]ok alakulatát, s [[Erdély]]ből behívta az első szablyakészítőket, amivelennek nyomán náluk is elterjedt a szablyavívás harcművészete.
 
A [[szablya]] ({{ny-pl|szabła}}), lengyel neve magyar-lengyel szablya ''(szabła węgiersko-polska)'' vagy ''batorówka,'' Báthori neve után. (A [[III. Zsigmond lengyel király|III. Vasa Zsigmond]] uralkodása alatt készült szablyák neve ''zygmuntówka,'' a [[II. Ágost lengyel király|II. Ágost]] és [[III. Ágost lengyel király|III. Ágost]] uralkodása alattiaké ''augustówka).''
 
A lengyelek ugyancsak szeretik a jó bort (amit a középkortól fogva Magyarországról importáltak), {{forrás|ez pedig ugyanolyan vérmérsékletet eredményezett mindkettőjüknél.}}
 
{{forrás|A mondás Magyarországon csak a [[19. század]] végén lett ismert, általánosan elterjedt a nemesség körein kívül is. {{forrás}}
 
==Változatok==
57. sor:
* {{Cite web |url=http://mek.oszk.hu/13200/13235/13235.pdf |author=Nyáry Pál |title= Magyar-lengyel barátság |accessdate=2019-02-03 }}
 
{{nemzetközi kapcsolatok}}
{{portál|lengyelország|-|történelem}}
 
[[Kategória:Magyar nép]]