„Michel de Ghelderode” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
22. sor:
== Művei ==
 
Ghelderode darabjai a szó szoros értelmében színpadiasak: az ő színpada képekkel, mozdulatokkal, színekkel, energiával operál. Ő maga mondta, hogy "a képzelet világát fedeztem fel az eszmék világa helyett". Oeuvre-jaje – amit több mint 60 darabból áll – sokat merít [[Hieronymus Bosch]] és [[Id. Pieter Bruegel]] festményeiből, és [[James Ensor]] ggroteszkgroteszk, élénk maszkjaival. ''A vakok'' (''Les aveugles'', 1930) és ''Le cavalier bizarre'' (''A furcsa lovas'', 1920) [[Id. Pieter Bruegel]] festményein alapulnak. Néhány darabja, mint a ''Kószál a nagy kaszás'' a fantasztikus ''Brueghelmonde''-ban játszódik. (Igaz, a magyar fordítás ezt a poént elveszi, ''Berughelföldre'' változtatja.) Sok darabját eredetileg báboknak írta.
 
A témák egy központi [[gondolat]] köré rendeződnek – a világ bűnök karneválja. Akármilyen tisztaság létezik is, mint a ''Pantagleize''-ben, Ghelderode-nál a test mohó vágyai és a közönséges környezet tönkreteszi ezt. A ''Pokoli pompában'' (''Fastes d'enfer'', 1937) Jan in Eremo képviseli ezt a tisztaságot. Időről időre megjelenik a Ghelderode-darabokban egy misztikus, egy vizionárius, és megmutatja az utat, de gyakran félreértik és [[szent]] őrülteknek kiáltják ki őket. Ghelderode szemében nem az élet maga abszurd, hanem az emberi vakság.
36. sor:
* Színész el (Sortie de l'acteur, 1930-35)
* La mort de Dr Faust (1930)
* Vörös mágia (Magie roguerouge, 1931)
* Hamlet szomorúsága (Le Chagrin d'Hamlet, 1932)
* A vakok (Les aveugles, 1933)