„Kilogramm” változatai közötti eltérés
[ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a A mértékegységek jele nem vastagbetűs. |
6 forrás archiválása és 2 megjelölése halott linkként. #IABot (v2.0beta10ehf1) |
||
22. sor:
== Gramm és kilogramm ==
A kilogramm az egyetlen SI-alapegység, amelyik [[SI-prefixum|előtagot]] tartalmaz; a megfelelő előtag nélküli egység a [[gramm]]. Ennek történelmi okai vannak. [[1790]]-ben a [[Nemzeti Konvent|francia nemzetgyűlés]] megbízta az ország legnevesebb tudósait egy új mértékegységrendszer kidolgozásával. Ez volt a ''decimális mértékegységrendszer,'' az SI előfutára. Az 1799-es definíció szerint a tömeg alapmértékegysége a ''grave'', 1 dm³ +4 °C-os<ref name="kilogram">{{Cite web|url=http://theenergylibrary.com/node/276|title=The Energy Library|accessdate=2014-01-07|archiveurl=https://web.archive.org/web/20140107134316/http://theenergylibrary.com/node/276|archivedate=2014-01-07}}</ref><ref name="Kilogram">{{Cite web|url=http://www.qesign.com/offer.php?s=ok&x=Kilograms|title=Kilogram. Kilogramme des Archives|accessdate=2014-01-07}} A liter, és ezzel a kilogramm meghatározásához szükséges méréseket [[Antoine Lavoisier]] és [[René Just Haüy]] végezték el; ez lett a [[Nemzeti Konvent]]hez benyújtott 1795-ös (La Loi Du 18 Germinal An 3) definíció alapja. A további mérések (Louis Lefèvre‑Gineau és Giovanni Fabbroni) találtak a fagypontnál is stabilabb vonatkoztatási pontot; azt a hőmérsékletet, amelyen maximális a víz sűrűsége, s amelyet akkoriban +4 °C-ként határoztak meg. Ennek alapján kissé korrigált értékkel készült el a végleges platina etalon (Kilogramme des Archives). A víz sűrűségének ma ismert értékét a XX. században pontosították; így lett ez a hőmérséklet 3,984 °C ([[Vienna Standard Mean Ocean Water]]). Az 1795-ös kilogramm 18841 grain; az 1799-es kilogramm 18827 grain, az eltérés alig észrevehető</ref> víz tömegével egyezik meg. További mértékegységek pedig a ''tonne'' (1000 grave) és a ''gramme'' (1/1000 grave).
A [[francia forradalom]] kitörése után azonban a grave-et elvetették (részben, mert hétköznapi használatra túl nagynak tartották, részben pedig politikai okokból – a „grave” egyik jelentése ugyanis „gróf”), helyette a grammot tették meg alapmértékegységnek (később a [[cgs]] rendszer alapjává is vált). Mivel azonban egygrammos etalont mind készíteni, mind használni nehézkes lett volna, egy egy kilogrammos etalont is készítettek (ez volt az ún. levéltári kilogramm, ''kilogramme des Archives).'' Idővel a kilogramm fokozatosan átvette a gramm szerepét, nemcsak etalonként, hanem alapmértékegységként is, és az SI mértékegységrendszerbe már ez került bele.
39. sor:
== Súly és kilogramm ==
[[Fájl:Bushel Table of States.jpg|thumb|right|upright=1.25|Az Egyesült Államokban 1854-ben kiadott hivatalos táblázat a bushel átszámítására vonatkozóan (lbs="font súly")]]
A hétköznapi szóhasználatban a kilogrammot gyakran a [[súly]] mértékegységének mondják.<ref>{{cite web |url=
Léteznek eljárások, amelyek '''nem''' súlymérési módszerrel teszik lehetővé a tömeg megmérését, például rugók lengésével. Ilyen eljárások szükségesek az űrhajózásban.
46. sor:
Az első meghatározás (1795) szerint legyen ''egy kilogramm annyi víznek a tömege, amely egytized méter élhosszúságú kockába fér a víz fagyáspontján''. Ez volt gyakorlatilag a [[liter]] mértékegység meghatározása. Louis Lefèvre‑Gineau és Giovanni Fabbroni igen pontos mérésekkel kimutatták, hogy van a víznek egy sokkal stabilabb jellemzője: az a hőmérséklet, amelyen legnagyobb a sűrűsége. Ezt ők 4 °C-ként határozták meg, és ennek alapján készült el platinából a ''Levéltári Kilogrammo'' 1799-ben. A XX. század óta ezt úgy fogalmazzák meg, mint 1 [[köbdeciméter]] (dm³) [[víz]] tömege a legnagyobb [[sűrűség]]ű állapotban, 3,984 [[Hőmérséklet#Celsius-skála|Celsius-fokon]] és normál légköri [[nyomás]]on. Hétköznapi használatra 1 kg-nak vehetjük a vizet bármely hőmérsékleten, mivel a sűrűsége nem változik nagyon. 50 °C-ig 1% a hiba, de 100 °C-on már 4%. Az eredeti platina[[etalon]] neve: ''kilogramme des Archives'', míg a platina-iridium (és most már hivatalos) változat neve: ''prototype international du kilogramme''. Az őskilogramm ''Marc Etienne Janety'' királyi ékszerész munkája<ref>{{cite web |url= http://www.platinummetalsreview.com/pdf/pmr-v12-i4-142-145.pdf |title=pmr-v12-i4-142-145.pdf |first=Donald |last=McDonald |work=platinummetalsreview.com |year=2006 |accessdate=15 March 2011}} A platina kilogramm története<br />Felirata: A kilogramm alapmintája, amely a 3-ik évben, Germinal 18-án készült, és átadva a 7. év Messidor 4-én</ref>
Ez valójában [[körkörös definíció]]: a víz sűrűsége kis mértékben függ a légnyomástól, a nyomás pedig többek között a tömegből [[SI származtatott egység|származtatott SI egység]]. Ennek elkerülésére [[1889]]-ben, a [[párizs]]i 1. [[Általános Súly- és Mértékügyi Konferencia|Általános Súly- és Mértékügyi Konferencián]] ''(Conférence générale des poids et mesures)'' a kilogrammot egy nemzetközi etalon, a [[sèvres]]-i [[Nemzetközi Súly- és Mértékügyi Hivatal]]ban ''(Bureau International des Poids et Mesures)''<ref>{{cite web |url=
<ref>{{cite web |url= http://www.bipm.org/en/scientific/mass/verifications.html |title=BIPM - Verifications |first= |last=BIPM: |work=bipm.org |year=2011 |accessdate=15 March 2011}} Az 1890 óta végzett összehasonlítások eredménye 10<sup>-8</sup> nagyságrendbe esik</ref>
A 90% [[platina]], 10% [[irídium]] ötvözet nagy sűrűsége<ref>{{cite web |url= http://www.bipm.org/utils/en/pdf/poster_prototype_density.pdf |title=Density Detemination of Prototypes and Mass Standards at the BIPM |first= |last=C. Goyon – R. S. Davis |work=bipm.org |year=2009 |accessdate=25 March 2011}}Az angol etalonok irídiumtartalma kisebb (feltehetőleg a hidegalakítási technológia miatt), de a mért eredményt nem tekintik szignifikánsan eltérőnek</ref> miatt alkalmas etalonnak; a szennyeződésnek kitett felület így viszonylag kicsi, és a kisebb térfogat miatt a kiszorított levegő okozta [[felhajtóerő (hidrosztatika)|felhajtóerő]]<ref>{{cite web |url= http://www.npl.co.uk/reference/faqs/how-do-i-calculate-and-apply-air-buoyancy-corrections-(faq-mass-and-density) |title=How do I calculate and apply air buoyancy corrections? Reference: National Physical Laboratory |first= |last= |work=npl.co.uk |year=2011 |accessdate=22 March 2011}}A felhajtóerő számítása két kilogramm atalon összehasonlításánál</ref> is kisebb, így a mért tömeg kevésbé függ a levegő sűrűségétől. Emellett az ötvözet viszonylag közömbös; könnyen megmunkálható, sima felületűre alakítható – mindkettő tovább csökkenti a szennyeződést. A kilogrammetalon eredetileg platinából készült. A platina-iridium ötvözetnek ''(1874 alloy)'' az anyaga azonos a etalon anyagával. Az ötvözet tervezésére és elkészítésére vonatkozó leírás a [[méter#A méter etalon története|méter]] szócikkben szerepel. Abban az időben, amikor törvényerőre emelkedett, az [[Osztrák–Magyar Monarchia]] egységesen írta alá a [[méteregyezmény]]t, és azonos törvényeket hoztak az ország részterületeire. Ezek közül Szlovákia egyedülálló, hiszen nemrég vált külön Csehországtól, ezért ott a legfrissebb a métertörvény és a kilogramm etalon.<ref>{{cite web |url=
=== Mérés és kalibrálás ===
74. sor:
|[[acél]]||8000||125||54,2
|-
|[[alumínium]]||2700|| 370||77,8<ref>{{cite web |url=
|-
|[[hegyikristály]]||2666||375||78
83. sor:
=== Tömegetalonok jelzése ===
OIML R 111-94,<ref>{{cite web
ASTM E 617-97,<ref>{{cite web |url= http://www.metas.com.mx/guiametas/La-Guia-MetAs-10-05-Pesas-OIML-ASTM-NIST.pdf |title=Clasificationes de pesas OIML R 111, ASTM E 617 y NIST F |first= |last= |work=metas.com.mx |year=2010 |accessdate=26 July 2011}}ASTM hivatkozás spanyolul</ref> American Society for Testing and Materials (Anyagok és Anyagvizsgálatok Amerikai Társasága). Azonosítók: 0...7 (számjegyek)
144. sor:
|-
|}
Etalonoknál a tűrésmező a ''Vezérfonal a mérési bizonytalanság meghatározására'' című kiadványban értelmezett négyzetes eloszláshoz hasonló,<ref>{{cite web |url=
Az etalonok hitelesítésére különleges hidrosztatikus mérlegeket terveztek. Az amerikai NIST (illetve elődje, az NBS) elektronikus mérlege vagy vizet használ, vagy FC-75<ref>[https://en.wikipedia.org/wiki/FC-75 FC-75] angolul</ref> típusú perfluorokarbon szénhidrogénszármazékot.<ref>{{cite web |url= http://www.nist.gov/calibrations/upload/sp250-31.pdf |title=NIST Measurement services: Mass calibrations |first=R. S. |last=Davis |work=nist.gov |year=2011 [last update] |accessdate=19 July 2011}} Tömegmérések az NBS-nél</ref>
További pontosítást igényelnek az anyagok mágneses tulajdonságai. Így például a platina paramágneses anyag, a sárgaréz diamágneses,<ref>{{cite web |url=
=== National Bureau of Standards ===
|