„Szentmiklós (Munkácsi járás)” változatai közötti eltérés
[ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
2 forrás archiválása és 3 megjelölése halott linkként. #IABot (v2.0beta10) |
a kékít |
||
28. sor:
'''Beregszentmiklós''' (Szentmiklós), vagy más néven '''Szolyvaszentmiklós''' már az [[Árpád-kor]]ban is fennállt. Nevét az oklevelek [[1236]]-ban említették először '''Saint Nicolai''' néven, majd [[1270]]-ben '''Zenthmyklos''' néven írták nevét.
A [[13. század]] elején [[II. András magyar király|II. Endre]] király [[Bánk (bán
[[1263]] előtt [[V. István magyar király|István]] ifjabb király '''Myco''' fia Mihály beregi ispánnak adta, s mivel ő is örökös nélkül halt el, '''Aladár''' királynéi tárnokmesternek adományozta, akitől más birtokokért cserébe [[1264]]-ben visszavette.
45. sor:
[[1574]]-ben '''Szentmiklóst''' I. Miksától [[Telegdi család|Telegdi Mihály]] kapta zálogba 22 ezer forintért.
[[Thelegdy család|Telegdi]] Mihálynak [[Bihar vármegye|Bihar]] és [[Csanád vármegye|Csanád]] vármegyékben voltak birtokai, azonban azokat a [[Báthory István
[[1610]]-től [[Telegdi Anna]], majd férje [[Nyáry István]] birtoka lett, [[1643]]-ig.
[[1647]]-ben [[Nyáry Krisztina]] révén férje [[
[[1649]]-ben [[Lónyay család|Lónyay Zsigmond]] kapta meg, kinek halála után a birtokot és a kastélyt is özvegye örökölte, kit [[Rákóczi-család|Rákóczi László]] vett nőül. A Rákóczi-család a birtokot 65 ezer tallérért magához váltotta, így a kastély a [[Rákóczi-család|Rákócziak]] birtoka lett [[1711]]-ig.
80. sor:
{{Kárpátalja városai}}
{{Munkácsi járás}}
{{nemzetközi katalógusok}}
{{portál|Kárpátalja|-}}
|