„Nagyecsed” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
másik Báthori István |
a kékít |
||
45. sor:
Az erdélyi fejedelmek és a magyar királyok között folyó harcokban nagy szerepe volt az ecsedi várnak.
A [[16. század]] végére a [[Magyar Királyság]] és [[Erdélyi Fejedelemség|Erdély]] között létrejött a török elleni végvárrendszer. A Báthoriak ecsedi ága utolsó sarjának számító
Báthory meggyilkolása után a vár egy ideig a császáriak kezén volt, majd 1624-ben a [[bécsi béke (1624)|bécsi béke]] értelmében [[Bethlen Gábor]] erdélyi fejedelem tulajdonába került. Ő, [[1621]]-ben a magyar koronát is Ecsed várába vitte és itt is őrizte egy ideig.
[[Fájl:Ecsed vára Das ehmals gedrückte, vom Türken berückte, nun trefflich erquickte Königreich Hungarn. Frankfurt u. Leipzig 1688.jpg|bélyegkép|bal|350px|[[Ecsedi vár|Ecsed vára]], a ''Das ehmals gedrückte, vom Türken berückte, nun trefflich erquickte Königreich Hungarn'' című, Lipcsében 1688-ban megjelent műből, Gottfried Prixner (1746-1819) pesti rézmetsző másolata<ref>[http://daten.digitale-sammlungen.de/~db/0007/bsb00071640/images/index.html?seite=15&fip=193.174.98.30 Gottfried Prixner másolata]</ref> az eredeti<ref>[https://books.google.hu/books?id=RqRRAAAAcAAJ&lpg=PP25&ots=3I6NKIFnyj&dq=Das%20ehmals%20gedr%C3%BCckte%2C%20vonm%20T%C3%BCrken%20ber%C3%BCckte%2C%20nun%20trefflich%20erquickte%20K%C3%B6nigreich%20Hungarn.&hl=hu&pg=PR380#v=onepage&q=echied&f=false Eredeti metszet a várról]</ref> műben megjelent illusztráció alapján]]
[[1648]]-ban [[I. Rákóczi György]] fejedelem tulajdonába került. [[1688]]-ban a vár és uradalma [[Rákóczi Julianna]] és Ferenc öröklött birtoka volt. [[1698]]-ban Rákóczi Julianna és férje, gróf [[Aspremont Ferdinánd]], [[1700]]-ban pedig [[II. Rákóczi Ferenc]] is [[Zálogjog|zálogba]] adta ecsedi gazdaságát [[Bánffy György (1661–1708)|Bánffy György]] erdélyi kormányzónak. A vár őrsége [[1703]]. júliusában, a [[Tiszántúli hadjárat (1703)|tiszántúli hadjárat]] idején Melith Pál rábeszélésére az elsők között csatlakozott [[Rákóczi-szabadságharc]]hoz. [[1711]]-ben a szabadságharc bukása után a zálogba adott birtokot a kincstár lefoglalta.
59 ⟶ 61 sor:
[[Kép:SIGILLUM CIVITATIS ECHEIED AD 1608.jpg|thumb|right|260px|Nagyecsed pecsétje 1608-ból]]
A [[18. század]] elejétől, a vár lerombolása utáni időktől a település helyzete mind nehezebbé vált, korábbi mezővárosi kiváltságait elvesztette. Különösen új földesurával, a gróf [[Károlyi család|Károlyiakkal]] volt állandó viszályban, [[1746]]-ban ugyanis az [[Ecsedi uradalom|ecsedi uradalmat]] ők szerezték meg. Gróf [[Károlyi Antal (táborszernagy)|Károlyi Antal]] [[1776]]-ban [[Mária Terézia magyar királynő|Mária Teréziától]] is megerősítést nyert rá.
Az 1776. augusztus 12-én kelt rendelkezés alapján a II. Rákóczi Ferenctől kapott minden korábbi kiváltságolás visszavonásra került.▼
▲Az 1776. augusztus 12-én kelt rendelkezés alapján a [[II. Rákóczi
"''hogy mivel Ecsed vára elpusztult és a várszolgálatok megszűntek, tehát kötelességet nem teljesítenek: az addigi jogaik is elenyésztek, és mivel saját vallomásuk szerint Ecsed határában némi csekély rétecskén kívül semmi földjük nincsen, házas zselléreknek nyilváníttatnak és úrbéres zsellér szolgálatot teljesíteni köteleztetnek, vagyis házhelyenként 1 forint füstpénzt fizetni és 18 gyalognapot földesuruknak, gróf Károlyi Antalnak szolgálni tartoznak, annyival inkább, mert a földesurassággal szerződni nem akartak..'' "▼
▲
Az ecsediek nem fogadhatták el ezt az ítéletet, s fellebbeztek. Ezzel a fellebbezéssel indult el Ecsed életében az a híressé, sőt inkább hírhedtté vált úrbéri per, mely száz éven át tartott.
Ecsed zsellérsorba süllyesztett lakosai régi kiváltságaik visszaszerzéséért indítottak pert, [[1744]]-től. (Éble Gábor: Az ecsedi 100 éves úrbéri per. Bp. 1912)
A hosszú pereskedést [[1876]]. május 21-én egyezség zárta gróf [[Károlyi György]] és Nagyecsed között.
A cigányok Ecseden a 18. század végén jelentek meg a láp szélén. Valószínűleg vályogvetők voltak, de voltak zenészek is köztük. Mindkét foglalkozásra szükség volt a környéken. Rákóczi táborában főleg a zenészek játszottak fontos szerepet.<ref name="Országos Választási Iroda">{{cite web |url=http://www.valasztas.hu/dyn/ov10/outroot/onktjk4/16/tjk16103.htm |title=Nagyecsed települési választás eredményei |date=2010-10-03 |accessdate=2011-12-28 | publisher=Országos Választási Iroda |format=html |language=magyar}}</ref>
| |||