„Nagyvárad” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a commonsba áthelyezett képek |
→Szobrok, emlékművek: évszám beszúrása |
||
314. sor:
A két világháború között Nagyvárad húszezer izraelitája valamennyi vallási irányzatot képviselte. A helybéli zsidóság alig egynegyedét felölelő neológ hitközség élén a nagy tudású [[Kecskeméti Lipót]] állt, aki a magyarság iránti hűségével tűnt ki. A román hatóságok által bezáratott állami főreáliskolai tanári karból és diákságból [[1929]] őszén létrehozta a zsidó gimnáziumot. Ez öt évig [[magyar nyelv|magyar tannyelven]] működött, ekkor megvonták nyilvánossági jogát, így kénytelenek voltak áttérni [[román nyelv|román tannyelvre]]. Kecskeméti gyűjtésének köszönhetően az épületet emelettel bővítették ki, így újból nyilvánossági jogot kaptak. Az intézet [[1930]]-ban felvette jótevője nevét: [[Kecskeméti Lipót Izraelita Líceum]].
Az ortodox hitközség hívta meg [[Fuchs Benjámin]]t (1877–1936) apja helyébe.<!--ha már utalunk rá, kéne az is, hogy ki volt az apja--> Ő klasszikus [[német nyelv]]en prédikált, de magyar műveltséggel is rendelkezett. Az ortodoxia felvilágosultabb szárnyát képviselte. Mellette az [[első világháború]] forgatagából 1915-ben ide menekült wizsnici rebbe, [[Jiszráel Hager]] is Váradon tevékenykedett [[haszidizmus|haszid]] udvartartással. Mindhárom vezető [[1936]]-ban, gyors egymásutánban elhalálozott. Egyiküknek sem akadt méltó utóda. A zsidó kórház tovább működött, [[1926]]-ban szülészettel bővült, [[1929]]-ben épületét megnagyobbították.<ref name="Kulcsár A. Sándor">Kulcsár A. Sándor</ref>
=== Templomok ===
| |||