„Neandervölgyi ember” változatai közötti eltérés

2 103 bájt hozzáadva ,  11 hónappal ezelőtt
13 forrás archiválása és 4 megjelölése halott linkként. #IABot (v2.0beta10ehf1)
(Visszavontam az utolsó 3 változtatást (37.220.138.253), visszaállítva TurkászBot szerkesztésére)
(13 forrás archiválása és 4 megjelölése halott linkként. #IABot (v2.0beta10ehf1))
* vastagabb vázcsontok
 
Medencecsontjaik vizsgálata alapján egyes kutatók szerint [[terhesség]]ük időtartama 11 hónap lehetett,<ref name=autogenerated1>[{{Cite web |url=http://sapphire.indstate.edu/~ramanank/lifeways.html |title=Lifeways] |accessdate=2007-02-08 |archiveurl=https://web.archive.org/web/20051220004500/http://sapphire.indstate.edu/%7Eramanank/lifeways.html |archivedate=2005-12-20 }}</ref> így a neandervölgyi nők a modern embernél fejlettebb, de ugyanazon időtartamon belül kevesebb utódot szülhettek. Viszont úgy tűnik, hogy a neandervölgyi emberek fejlődése gyorsabb volt, mint a mai emberé: érésük hamarabb következhetett be.
 
=== Korai neandervölgyi ember ===
 
== Eszközeik ==
Kőeszközeik főleg a mindennapi életüket segítették: a préda húsának, bőrének feldarabolását, más eszközök készítését és a tűz meggyújtását. Ennek megfelelően kézi (nyél nélküli) baltákat, kaparókat, szakócákat és késeket készítettek illetve használtak.<ref name=autogenerated5>[{{Cite web |url=http://sapphire.indstate.edu/~ramanank/tools.html |title=Tools and Weapons] |accessdate=2007-02-08 |archiveurl=https://web.archive.org/web/20060519041119/http://sapphire.indstate.edu/%7Eramanank/tools.html |archivedate=2006-05-19 }}</ref>
 
Az általuk készített pattintott kőeszközöket (első franciaországi lelőhelyük alapján) [[moustier-i ipar]]nak vagy kultúrának nevezzük. Ezeken a kőeszközökön – annak ellenére, hogy elődeihez képest ([[acheule-i ipar]]) jobban megmunkáltak – azonban semmi változás nem tapasztalható a [[faj]] közel kétszázezer éves története során: vagyis a neandervölgyi emberekből hiányozhatott a mai emberre jellemző újítókészség.
 
Ez utóbbi állításnak azonban ellentmondanak a jóval kifinomultabb [[châtelperroni ipar]] termékei, amelyek 32-30&nbsp;000 évvel ezelőttről származnak. Az [[antropológia|antropológusok]] megosztottak a châtelperroni iparral kapcsolatban, mivel az eszközöknek számos moustier-i vonása van, ezért egyértelműen a neandervölgyieknek tulajdonítják őket, csakhogy egyáltalán nem biztos, hogy az újítások kizárólag saját fejlődésük eredményeképpen jelentek meg. Sok kutató azt gondolja, hogy a több tízezer év stagnálás után hirtelen megjelenő újítások összefüggésbe hozhatók a modern (cro-magnoni) ember megjelenésével ([[aurignaci kultúra]]). Vagyis a châtelperroni ipar eszközeinél tapasztalt újításokat a modern ember sokkal változatosabb és specializáltabb eszközei ösztönözhették.<ref name=autogenerated5 /> Jean-Jacques Hublin francia antropológus szerint a neandervölgyiek nem utánozták a cro-magnoni „iparosokat”, hanem csak a „termékeikkel” kereskedtek.<ref name=autogenerated4>[{{Cite web |url=http://sapphire.indstate.edu/~ramanank/fate.html |title=The Fate of Neandertals] |accessdate=2007-02-16 |archiveurl=https://web.archive.org/web/20070225024811/http://sapphire.indstate.edu/%7Eramanank/fate.html |archivedate=2007-02-25 }}</ref>
 
A neandervölgyi emberek vadászattal és gyűjtögetéssel szerezték élelmüket. A dárdát ismerték, de az [[íj]]at és nyilat nem. A legújabb kutatások szerint – felkarcsontok vizsgálatai alapján – azonban a dárdát nem hajításra, hanem döfésre, vagyis közelharcban használták.<ref>[http://www.origo.hu/tudomany/elet/20021126ketkezzel.html Két kézzel ölt a Neander-völgyi ember]</ref> Ezt a feltevést sérüléseik is megerősítik. A közhiedelem szerint általában [[barlang]]okban laktak, és csak szórványosan találtak általuk épített, kövekből, fából és [[gyapjas mamut|mamutcsontokból]] összerótt egyszerű kunyhókat. Ennek azonban az az oka, hogy az utóbbiak kevésbé maradtak meg, és sokkal nehezebben megtalálható helyen vannak (gyakorlatilag bárhol lehet). Ennek egyik bizonyítéka, hogy barlangban még sosem találtak tűzrakó helyet, legfeljebb sziklaereszek, párkányok alatt, vagy nagy bejárattal rendelkező barlangok előterében.<ref>[{{Cite web |url=http://sapphire.indstate.edu/~ramanank/structures.html |title=Neandertal Architecture] |accessdate=2007-02-08 |archiveurl=https://web.archive.org/web/20000601034732/http://sapphire.indstate.edu/~ramanank/structures.html |archivedate=2000-06-01 }}</ref> Mindenesetre kevésbé voltak mobilisak, mint a modern emberek, akik inkább a nagy csordák nyomában jártak. A neandervölgyi emberek – megtalált eszközeikből ítélve – állandó lakóhelyük mintegy 50&nbsp;km-es körzetében vadásztak az európai [[pleisztocén megafauna]] közepes méretű állataira.
 
Ismerték és használták a tüzet: nemcsak melegedésre, hanem élelmük megsütésére is. Közvetett bizonyítékok arra utalnak, hogy valamiféle ruházatot is viseltek: egyrészt a technológiájuk megvolt hozzá (bár a tűt nem ismerték), másrészt pedig metszőfogaik kopása arra utal, mintha állatbőröket dolgoztak volna ki segítségükkel.<ref name=autogenerated5 /> Mindenesetre ruháik – ha valóban voltak – elég egyszerűek és kezdetlegesek lehettek.
 
== Sérüléseik ==
Sok neandervölgyi ember csontmaradványain találtak (zömmel begyógyult) sérüléseket, főleg csonttörések nyomait. Ezek alapján azt gondolhatjuk, hogy életük meglehetősen veszélyes és durva lehetett, amely nagymértékben igénybe vehette szervezetüket. A neandervölgyi emberek ritkán érhették meg a negyvenes éveiket, a nők pedig a szülések veszélyessége miatt valószínűleg harmincéves koruk előtt haltak meg. Vagyis nagyon kevesen érhették meg, hogy nagyszülők legyenek.<ref name=autogenerated2>[{{Cite web |url=http://sapphire.indstate.edu/~ramanank/other.html |title=Hunting and Diet] |accessdate=2007-02-08 |archiveurl=https://web.archive.org/web/20000601023953/http://sapphire.indstate.edu/~ramanank/other.html |archivedate=2000-06-01 }}</ref>
 
Feltételezhető, hogy sérüléseiket vadászatok során szerezték, és ez arra utal, hogy zsákmányállataikat közelharcban gyűrték le<ref name=autogenerated2 /> (ez egybevág azzal a feltételezéssel, miszerint a dárdát csak döfésre használták, hajítófegyverként nem). A vadászat közbeni közelharcot megerősíti az is, hogy sérüléseik jellege leginkább a mai rodeóversenyzőkére hasonlít.<ref>[http://www.talkorigins.org/faqs/homs/rodeo.html Fossil Hominids: Neandertal injuries]</ref>
 
=== Művészet ===
A neandervölgyi embereknek „képzőművészeti” alkotásai csak nagyon szórványosan maradtak fenn: ez főleg néhány faragott, vésett csontot jelent.<ref>[{{Cite web |url=http://sapphire.indstate.edu/~ramanank/art.html |title=Art] |accessdate=2007-02-08 |archiveurl=https://web.archive.org/web/20050415025543/http://sapphire.indstate.edu/%7Eramanank/art.html |archivedate=2005-04-15 }}</ref> Ezek közül kettő úgy tűnik, mintha furulya lenne.<ref>[http://www.geographic.hu/index.php?act=napi&id=4125 A muzikális neandervölgyi]</ref> Feltehetően a színek iránt sem voltak közömbösek: használtak élénk színű anyagokat (például okker). Mindent összevetve azonban úgy tűnik, hogy a művészi [[barlangrajz]]ok és szobrocskák a crô-magnoni emberrel jelentek meg a késő paleolitikumban.
 
== Beszéd ==
A legutóbbi időkig sokat vitatkoztak arról, hogy tudtak-e beszélni: egy [[Közel-Kelet|közel-keleti]] és [[spanyolország]]i lelet nyelvcsontja ''(os hyoideum)'' és más [[anatómia]]i megfontolások alapján (a gégefő feltételezett helye) azonban úgy tűnik, hogy igen,<ref>[{{Cite web |url=http://sapphire.indstate.edu/~ramanank/language.html |title=Linguistic Capability] |accessdate=2007-02-08 |archiveurl=https://web.archive.org/web/20070225074311/http://sapphire.indstate.edu/%7Eramanank/language.html |archivedate=2007-02-25 }}</ref> bár vannak, akik ezt vitatják. Ők azt tartják, hogy a [[beszéd]] a modern embernél jelent meg egy mutáció révén, mintegy {{szám|50000}} évvel ezelőtt és gyakorlatilag ez tette olyan sikeressé és szerintük ennek köszönhető a felső [[kőkorszak]] „ipari forradalma” („[[nagy kiugrás]]”).
 
A floridai Atlantic Egyetem kutatói rekonstruálták a neandervölgyi ember [[Hangképző szervek|hangképző szerveit]] és arra jutottak, hogy a [[magánhangzó]]kat nem tudták különböző hosszúságban ejteni, azaz nem tudtak a modern emberhez hasonlóan a beszédben hangsúlyokat képezni.<ref>[http://www.origo.hu/tudomany/20080416-rekonstrualtak-a-neandervolgyi-hangjat.html Hallgassa meg egy Neander-völgyi hangját!]</ref>
A modern ember legfőbb előnye talán a korszerűbb vadászfegyverekkel és hatékonyabb együttműködésben folytatott eredményesebb vadászat lehetett. Mindezek a crô-magnoni embernél alacsonyabb halálozási és magasabb születési rátát, továbbá több mint 10 évvel hosszabb életet eredményezhetett. A hosszabb élet pedig azt is jelenti, hogy az idősebb korúak tapasztalataikkal több generációt képesek segíteni.<ref name=autogenerated4 />
 
Ezra Zubrow amerikai antropológus megpróbálta a helyzetet számítógép segítségével [[matematika]]i úton modellezni, és azt tapasztalta, hogy már 2% különbség a születési és szaporodási rátában elég ahhoz, hogy a kevésbé fejlett populáció ezer év alatt kipusztuljon,<ref name=autogenerated3 /> és Zubrow szerint a paraméterek viszonylag széles tartományban való változtatása is a neandervölgyiek kihalásához vezetett.<ref>[{{Cite web |url=http://cas.bellarmine.edu/tietjen/images/anthropology(HowMuchLikeUsWereTheNeanderthals).htm |title=How Much Like Us Were the Neandertals?] |accessdate=2007-02-16 |archiveurl=https://web.archive.org/web/20070630101756/http://cas.bellarmine.edu/tietjen/images/anthropology(HowMuchLikeUsWereTheNeanderthals).htm |archivedate=2007-06-30 }}</ref>
 
Néhány kutató (például Chris Stringer és Clive Gamble) szerint a neandervölgyiek kihalásában inkább a fenti okok játszottak főszerepet, mint az erőszak, habár nem zárják ki, hogy esetenként az is előfordulhatott.<ref name=autogenerated3 /><ref>[http://www.mult-kor.hu/cikk.php?article=799 Mégis együtt élhettünk a Neander-völgyiekkel]</ref>
 
=== Éghajlatváltozás ===
Leslie Aiello angol antropológus szerint a neandervölgyiek kihalásához hozzájárult, hogy mintegy {{szám|30000}} évvel ezelőtt kezdődött a [[legutóbbi jégkorszak]] leghidegebb szakasza. A nagy hidegben való túléléshez a neandervölgyi embereknek a modern emberrel ellentétben nem volt meg a megfelelő technikájuk, akik talán hatékonyabban használták a tüzet a melegedéshez, például felforrósított kövekkel. Így a neandervölgyi emberek [[Európa]] viszonylag enyhébb klímájú területeire szorultak, ezzel viszont [[populáció]]ik elszigetelődtek egymástól.<ref>[http://anthro.palomar.edu/homo2/mod_homo_2.htm Who Were the Neandertals and What Happened to Them?]</ref><ref>[http://www.ujszo.sk/clanok_tlac.asp?cl=88497 Neander-völgy: hideg és kihalás]{{Halott link|url=http://www.ujszo.sk/clanok_tlac.asp?cl=88497 |date=2019-02 }}</ref> A hipotézis logikusnak tűnik, ám nem magyarázza meg az összes neandervölgyi eltűnését, többek között azt, hogy a Közel-Kelet viszonylag enyhe klímája mellett miért tűntek el onnan is.
 
=== Asszimiláció ===
[http://www.origo.hu/tudomany/20080812-kesy-a-neandervolgyiek-elso-teljes-genomja.html Hír az origo.hu-n, megdöbbentően realista arcábrázolásokkal]</ref>
 
2010-ben három, 38-44&nbsp;000 éves [[horvátország]]i csontból sikerült rekonstruálniuk a teljes neandervölgyi genom mintegy kétharmadát, ez alapján a modern emberek nagy részében meglepően magas, 1-4%-os a neandervölgyi eredetű gének aránya (az egyes emberek különböző neandervölgyi géneket hordoznak, összességében a neandervölgyiek genomjának mintegy 30%-a megtalálható a mai emberben), ami a két populáció keveredésére utal. A [[Szahara|Szaharától]] délre élő, ősi emberpopulációkból ([[koiszan]]ok, [[joruba|jorubák]]) ezek a nyomok hiányoznak, azaz a keveredés [[Afrika]] elhagyása után, talán a [[Közel-Kelet]]en következett be, jelenlegi ismereteink szerint 50-{{szám|100000}} éve (illetve szekventált genomok erre utalnak, nem kizárva a későbbi, további keveredést).<ref>{{cite web|url=http://www.newscientist.com/article/dn18869-neanderthal-genome-reveals-interbreeding-with-humans.html|title= Neanderthal genome reveals interbreeding with humans |date=2010-05-06|publisher=[http://www.newscientist.com/ New Scientist]|language=angol|accessdate=2010-05-07}}</ref> A neandervölgyinek titulált gének nem feltétlenül jelentik a modern és a neandervölgyi ember keveredését: elképzelhető, hogy a modern ember egy azóta kihalt populációja hordozta ezeket az ősi géneket (a neandervölgyiekkel való keveredés nélkül). Azonban a problémának nem ez a legvalószínűbb megoldása, hiszen ez azt jelentené, hogy a [[heidelbergi ember]]től örökölt génkészlet azonos módon változott a neandervölgyieknél és a modern ember egyes populációiban. A modern ember viszont annyira egységes, hogy elkülönült populációkra nem nagyon lehet számítani.<ref>{{cite web|url=http://criticalbiomass.freeblog.hu/archives/2010/05/06/Neandervolgyi_enunk/|title=Neandervölgyi énünk|last=dolphin|date=2010-05-06|publisher=[http://criticalbiomass.freeblog.hu/ Kritikus Biomassza]|accessdate=2010-05-08|archiveurl=https://web.archive.org/web/20100523125900/http://criticalbiomass.freeblog.hu/archives/2010/05/06/Neandervolgyi_enunk/|archivedate=2010-05-23}}</ref>
 
Az asszimiláció elméletét látszik erősíteni a régészet által ismert ''paleoeuropid'' embercsoport léte. Ez a rassz hosszú fejű és erős szemöldökcsontú modern ember volt, elterjedésére nézve [[Kelet-Európa]], [[Közép-Európa]] és [[Észak-Európa]] lakója. Maradványaik még 5000 évvel ezelőtti sírokban is gyakoriak, végül a rövidfejű, a [[Kaukázus (hegység)|Kaukázus]] térségéből érkező, valószínűleg a [[Közel-Kelet]]ről származó típusok szorították ki, illetve olvasztották be. A ''paleoeuropid'' típusra utaló anatómiai jegyek még ma is előfordulnak. Ezek a típusjegyek legegyszerűbben a neandervölgyiek európai asszimilálódásával magyarázhatók.
* [http://www.origo.hu/tudomany/elet/20061122azember.html Az ember unokatestvére]
* [http://www.geographic.hu/index.php?act=napi&id=2000 Mégsem közeli rokonunk a neandervölgyi ember?]
* [https://web.archive.org/web/20070509180028/http://www.mindentudas.hu/magazin2/20060831mennyire.html Mennyire volt modern a neandervölgyi ember?]
* [http://www.barlang.hu/pages/barlangok_vilaga/ember.htm A BARLANG ÉS AZ EMBER]
* [http://www.matud.iif.hu/06apr/09.html Kordos László: Környezeti változások és az emberré válás: a múlt és a jövő madártávlatból]
* [http://www.ujszo.sk/clanok_tlac.asp?cl=88497 Neander-völgy: hideg és kihalás]{{Halott link|url=http://www.ujszo.sk/clanok_tlac.asp?cl=88497 |date=2019-02 }}
* [http://www.origo.hu/tudomany/20080416-rekonstrualtak-a-neandervolgyi-hangjat.html Hallgassa meg egy Neander-völgyi hangját!]
* [https://index.hu/tudomany/2012/03/02/a_neandervolgyi_ember_szazezer_eve_szallt_tengerre/ Százezer éve szállt tengerre a neandervölgyi]
* [http://www.msu.edu/~heslipst/contents/ANP440/neanderthalensis.htm Homo neanderthalensis]
* [http://anthro.palomar.edu/homo2/mod_homo_2.htm Neandertals]
* [http://neandertal.biography.ms Neandertal]{{Halott link|url=http://neandertal.biography.ms/ |date=2019-02 }}
* [https://web.archive.org/web/20060712052721/http://sapphire.indstate.edu/%7Eramanank/ Neandertals: A Cyber Perspective]
* [http://www.bbc.co.uk/sn/tvradio/programmes/horizon/neanderthal_prog_summary.shtml Neanderthal]
* [https://web.archive.org/web/20060617024518/http://www.bbc.co.uk/sn/prehistoric_life/human/human_evolution/ice_people1.shtml Ice people – 200,000 years ago]
* [http://www.bbc.co.uk/sn/tvradio/programmes/horizon/neanderthal_prog_summary.shtml Neanderthal]
* [http://www.as.ua.edu/ant/bindon/ant570/topics/Modernhumans.pdf Diversity and Human Evolution]
* [http://dragon.zoo.utoronto.ca/~inx521/neanders.html Homo neanderthalensis]{{Halott link|url=http://dragon.zoo.utoronto.ca/~inx521/neanders.html |date=2019-02 }}
* [https://web.archive.org/web/20060910134555/http://thunder1.cudenver.edu/clas/anthropology/paleoAnthroResources/hn1.html Introduction to Biological Anthropology Labs: Hominid Pictures]
* [http://www.psu.edu/ur/NEWS/news/Neandertal.html DNA Shows Neandertals Were Not Our Ancestors]
* [http://www.pbs.org/wgbh/nova/neanderthals/ Neanderthals on Trial]
174 707

szerkesztés