„Arámi nyelv” változatai közötti eltérés

| forrásai = [[Óarámi nyelv]] (i. e. 900 - i. e. 700)

Az '''arámi (arám, arameus, korábban káld, káldeus) nyelv''' az [[afroázsiai nyelvcsalád]] [[sémi nyelvek|sémi ágának]] nyugati (vagy északnyugati) alcsoportjába tartozó, egymással rokon sémi nyelvek összefoglaló neve, az úgynevezett [[kánaáni nyelv]]ek ([[föníciai nyelv|föníciai]], [[héber nyelv|héber]], stb.) közeli rokona. Kis törzsi nyelvekből fokozatosan előbb az [[asszír Birodalom|Asszír]] és a [[Perzsa Birodalom]] diplomáciai nyelve, majd ezzel párhuzamosan [[Irán]]tól [[Egyiptom]]ig az egész [[Közel-Kelet]] és a [[Mediterráneum]] [[lingua franca|lingua francája]], azaz közvetítőnyelve lett. Hatalmas irodalma számtalan [[epigráfia|feliratos emlék]] mellett olyan jelentős alkotásokat foglal magában, mint a [[Biblia]] arámi részei [[Dániel könyve|Dániel]] és [[Esdrás könyve|Esdrás könyvében]], a Biblia arám fordításai, a [[Targum]]ok, a Biblián kívüli ókori zsidó irodalom leghatalmasabb műve, a [[Talmud]] és a posztbiblikus [[zsidó irodalom]] jelentős része; a [[szír kereszténység]] hatalmas mennyiségű önálló, illetve görög fordításirodalma. Ezen felül az arámi volt az [[Újszövetség]] korának, s így [[Jézus]]nak és az [[apostolok]]nak is a nyelve, írásrendszere pedig döntő befolyást gyakorolt a [[héber írás|hébertől]] kezdve az [[arab írás|arabon]] át a [[középperzsa írás|középperzsáig]] a térség valamennyi írására, sőt hatása a [[bráhmi írás]]on is felismerhető.

A nyelv i. e. 2. évezredtől kezdve hatalmas területen terjedt el. A semiták szétszóródásának oka elsősorban az [[asszír]] királyok erőszakos kitelepítési politikája. Így [[III. Tukulti-apil-Ésarra]], miután az i. e. 732-ben meghódította [[Damaszkusz]]t, lakóit északkeletre űzte, és helyükre arámi törzseket telepített. Így terjedt el egész [[Szíria]] területén az arámi nyelv. Hasonló népvándorlások voltak a [[babilon]]i királyok birodalmában is. Úgyhogy az arámi nyelv elterjedt egész Elő-Ázsiában, főleg Mezopotámiában. Miután [[Nagy Kürosz]] perzsa király (i. e. 560-529) meghódította az egész területet ([[Egyiptom]] kivételével, melyet később fia hódított meg), birodalma hivatalos, kötelező nyelvévé az arámit tette. Ettől az időtől kezdve lett az arámi nyelv a nyelvközi forgalom közvetítő nyelve, a hivatalos ügyiratok, levelezés és diplomácia nyelve.

[[Nagy Sándor]] hódításaival azonban terjedni kezd a [[görög nyelv]], melyet az első időben az arámival párhuzamosan használnak. Erről tanúskodnak az 1960-1961-ben talált [[holt-tengeri tekercsek]] kétnyelvű dokumentumai (Babata úrnő archívuma és [[Bar Kochba]] felkelő vezér parancsai). [[Nagy Sándor]] [[Szeleukida Birodalom|szeleukida]] utódai még erőszakosabban terjesztik a [[görög nyelv]]et, [[IV. Antiokhosz Epiphanész]] (i. e. 174-168) minden más nyelv használatát betiltja. Ez a folyamat a [[Bizánci Birodalom]]ban folytatódik egészen az [[arabok]] hódításáig. Az [[arabok]] tűzzel vassal terjesztik az [[iszlám]] szent nyelvét, az arabot, mely meghonosodását ezen a területen az is elősegítette, hogy az arámihoz hasonló volt, így az arámit (vagy hozzá közel álló más [[sémi nyelvek]]et) beszélők könnyebben elsajátították. Ezt követően az arámi nyelv már csak néhány elszórt törzsben él tovább, így a [[mandeus]]oknál, keresztény [[asszírok]] és [[zsidók]] között.

1. '''Korai arámi''' (ancient Aramaic): [[Arámiak|arámi]] feliratok, kizárólag Szíriában, i. e. 700.-ig.

2. '''Birodalmi arámi''': i. e. 700-300.: A Közel-Kelet ''lingua francá''ja és a [[Óperzsa Birodalom|Perzsa Birodalom]] (Akhaimenida dinasztia) hivatalos nyelve: levelezés, feliratok, stb. A késő-babiloni nyelv és a [[Perzsaújperzsa nyelv|perzsa]] hatása az arámira.

* [[Elephantiné]]i (Jeb) papiruszok: katonai helyőrség Dél-[[Ókori Egyiptom|Egyiptomban]], részben zsidó katonákkal, az i. e. 5. sz. végén.

* [[Bibliai arámarámi nyelv|Bibliai arám]]

* [[Nabateusok|Nabateus]] és [[palmüra]]i feliratok, Dura-Europosz, stb.