„Űrszemét” változatai közötti eltérés

A világűrben mozgó [[hulladék]]ok nagy veszélyt jelentenek a [[Föld]] körül keringő objektumokra. 1957-ben juttatták Föld körüli pályára az első mesterséges holdat, a [[Szputnyik–1]]-et, és azóta becslések szerint mintegy 600 ezer 1&nbsp;cm-nél nagyobb méretű tárgy került a világűrbe, az ennél kisebbek száma pedig milliós nagyságrendű.<ref>Az űrben lebegő tárgyak száma napról napra változik.</ref> Az űrszemét egy része nagy tömegű alkatrészekből áll, így a hordózórakéta-fokozatok, vagy műholdak elérhetik a 2 és 10 tonna közötti tömeget is.<ref>{{cite web |url=httphttps://ng.hu/nyomtathato.php?act=napi&id=13678tudomany/2009/07/22/az_urszemet_problemaja_1_resz/ |title=Az űrszemét problémája |accessdate=2009-09-22}}</ref> A világűrben működő űreszközökre egy kisebb méretű tárggyal való összeütközés is katasztrofális hatással lehet, hiszen a becsapódás sebessége elérheti a 10&nbsp;km/s sebességet is, vagyis a 36&nbsp;000&nbsp;km/órát. Az űrállomások a világűrben 300–400&nbsp;km magasságban tartózkodnak, ebben a térségben különösen veszélyes ezeknek a tárgyaknak a kontroll nélküli mozgása, mégis a legnagyobb veszélyt a 800–1500&nbsp;km-es zónában mozgó objektumok jelentik, mert itt a földmegfigyelő holdak keringenek. Az [[Egyenlítő]] fölött 36 ezer km magasságban húzódó, távközlési és meteorológiai célokra használt [[geostacionárius pálya]] is nagyon túlzsúfolt, az ütközések veszélye nagy, úgynevezett „kozmikus dugók” alakulhatnak ki.