„Moldova” változatai közötti eltérés

=== Moldvai Fejedelemség ===

[[Fájl:Humorstefan.jpg|bélyegkép|balra|200px|[[III. István moldvai fejedelem]] meghatározó alakja a moldovai történelemnek. Ez a [[freskó]] [[1473]]-ban készült a [[humor]]i kolostorban.]]

Az [[ókor]]tól számítva éltek Moldova területén [[dákok|dák]] és [[szarmaták|szarmata]] törzsek. Az [[i. e. 1. század|i. e. 1.]] és a [[i. e. 7. század|7. század]]ban, [[Ókori Róma|rómaiak]] és [[Bizánci Birodalom|bizánc]]iak döngették a moldávok kapuit. Mindez az [[Európa]] és [[Ázsia]] közötti úton elfoglalt stratégiai helyzetének tudható be. Emiatt számos hódító érkezett: mások mellett a [[szarmaták]], a [[gótok]], a [[hunok]], az [[avarok]], a [[magyarok]], a [[Kijevi Rusz]], a [[besenyők]] és a [[mongolok]].

 

 

=== Oroszország ===

 

Az orosz megszállás után [[Budzsák]] nagy [[tatárok|tatár]] lakosságát elűzték, így a [[románok|román]] lett a domináns népesség. A [[19. század]]ban jelentős telepítések zajlottak a régióban; a terület erőforrásainak jobb kihasználása érdekében. Emiatt nőtt a lakosságban az [[oroszok]], [[ukránok]], [[lipovánok]] és [[kozákok]] aránya; ezen kívül jelentős számú [[bolgárok|bolgár]] bevándorló is érkezett, így [[1920]]-ra a [[szláv népek|szlávok]] tették ki a lakosság ötödét. Mivel telepedtek be más nemzetiségek is, mint [[gagauzok]], [[zsidók]] és [[németek]], a [[19. század]] folyamán a román lakosság aránya 80%-ról 52%-ra csökkent. Besszarábián a cári politika arra törekedett, hogy a románokat megfossza nemzettudatuktól. Az [[1860-as évek]]től kezdve betiltották a román nyelvű oktatást és istentiszteletet. Az eredmény az írástudók rendkívül alacsony aránya lett. Egy [[1897]]-es becslés szerint a férfiak 18%-a, a nők 4%-a tudott írni-olvasni, de az általuk kitűzött célt nem érte el.