„Litvánia történelme” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
3 forrás archiválása és 0 megjelölése halott linkként. #IABot (v2.0beta10ehf1) |
Két dolog keveredése: II. Mindaugas névleges uralkodó volt, mert a központi hatalmak előbb vesztettek, mint ahogy elfoglalhatta volna a trónt, de a litvánok természetesen valódi királyként hívták meg a trónra |
||
219. sor:
===A függetlenség kikiáltása===
[[Fájl:Vilnius Conference 1917.jpg|thumb|right|235px|A vilniusi konferencia elnöksége és titkársága]]
1917. szeptember 22-én a német megszálló hatóság engedélyével összeült a [[vilniusi konferencia]], hogy elkezdjék az etnikai határok mentén megalakuló leendő független litván állam szervezését. A folyamatot egy választott nemzetgyűlésnek kellett volna elkezdeni, de a német hatóság nem engedélyezte a választások megtartását, sőt még a konferencia végső döntésének kiadását sem, amely választott nemzetgyűlés összehívását sürgette.{{refhely|Sužiedėlis|581-585. o.}} A konferencia így is létrehozott egy húszfős Litván Tanácsot ''(Taryba)'', hogy végrehajtó szervezetként döntéseket hozhasson.{{refhely|Eidintas, 1999|20-28. o. |azonos=20-28}} A Jonas Basanavičius vezette tanács 1917. december 11-én német protektorátusként kikiáltotta a litván függetlenséget, 1918. február 16-án pedig kiadták a litván függetlenségi nyilatkozatot is, amely demokratikus államként definiálta az országot.{{refhely|Bumblauskas-Kulakauskas, 2013|22. o.|azonos=B22}} A nyugati front vereségei miatt meggyengült németek egyelőre még meg tudták akadályozni a ténylegesen önálló állam létrejöttét. A litvánok, megakadályozandó a német annexiót, meghívták a Württemberg-házból származó [[Wilhelm Karl von Urach]] herceget, hogy II. Mindaugas néven legyen országuk
[[Fájl:Signatarai.Signatories of Lithuania.jpg|thumb|left|235px|A Litván Tanács húsz tagja]]
Időközben a [[1917-es októberi orosz forradalom|bolsevik forradalom]] után [[Oroszországi polgárháború|polgárháborúba]] süllyedő Oroszországban is felmerült a régi Litván Nagyfejedelemség felélesztésének ötlete. 1918 márciusában az Anton Luckevics-féle Belorusz Nemzeti Tanács kikiáltotta a Belorusz Népköztársaságot, amely magába foglalta volna Litvániát, és a Balti-tengertől a Fekete-tengerig ért volna. A [[Munkás-paraszt Vörös Hadsereg|Vörös Hadsereg]] közeledtére azonban Luckevics külföldre menekült. A bolsevikok 1918 decemberében foglalták el [[Minszk]]et, és ők is felajánlották a litván kormányzatnak egy belorusz-litván föderáció létrehozását, a litvánok azonban csak "az etnográfiai határokon belüli" állam létrehozásában voltak érdekeltek.{{sfn|Snyder|2003|p=60-61}}
| |||