„III. Alexandrosz makedón király” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
127. sor:
 
[[Fájl:Thebes-1.jpg|bélyegkép|bal|320px|[[Thébai]] erődjének, a [[Kadmeia|Kadmeiának]] a romjai.]]
Alexandrosz közel félezer kilométerre volt a lázadástól, katonái sem voltak frissek, azonban a helyzet súlyosságára való tekintettel 13 napos erőltetett menettel sikerült a helyszínre érkeznie csapataival. Alexandrosz lehetőséget adott a thébaiaknak arra, hogy visszatérjenek a [[Korinthoszi Szövetség]]be, azonban a reakciók ellenségesek voltak.<ref name="Tsou35">{{cite book |last=Tsouras |first=Peter G. |title=Alexander: Invincible King of Macedonia |language=angol |year=2004 |publisher=Brassey's |isbn= 1-57488-697-5 |pages=35}}</ref> A thébaiak szemében Alexandrosz zsarnok és elnyomó volt, míg a perzsa király a görögök szabadságának védelmezője. Természetesen nem volt lehetőség kompromisszumra. A thébaiak a végsőkig kitartottak, a várost pedig megdöbbentő vérontás közepette foglalták el. A mészárlásban, amelyben több mint 6000-en pusztultak el, Thébai hagyományos ellenségei ([[Phókisz]], [[Theszpiai]], [[Plataia]] és [[Orkhoménosz]]) is részt vettek, akiknek részvételével az ostrom után összehívták a korinthoszi szövetség ''ad hoc'' gyűlését, amelyen az események gyorsaságára való tekintetettel a többi görög városállam delegátusa nem tudott részt venni. Ez a – Thébai ellenségeiből álló – gyűlés határozott tehát az életben maradtak sorsáról.<ref name="ABB2767" /> A vita során még Thébai hajdani perzsabarátságát is felhozták [[I. XerxészKhsajársá perzsa király|Xerxész]] hadjárata idején, és az ítélkezők felelevenítették az [[Iszthmoszi Szövetség]] esküjét, hogy meg fogják büntetni a várost.<ref>Jusztinosz, ''Világkrónika'', XI. 3.9-10.</ref> A kíméletlenül szigorú döntés értelmében, amelyet így kegyes tettnek állíthattak be, a mintegy {{szám|30000}} thébai túlélő rabszolgasorsba jutott, a várost a Kadmeia erődjének, a templomoknak és a Alexandrosz által nagy becsben tartott [[Pindarosz]] házának a kivételével lerombolták, területét pedig szétosztották szomszédai között. Alexandrosznak tehát úgy sikerült neki igen kedvező döntést elérnie, hogy még csak nem is ő hozta az ítéletet. Görögország egyik legtekintélyesebb városának ilyen módon való elpusztítása Alexandrosz perzsa hadjáratai idején kiváló elrettentésnek bizonyult az esetleges további felkelésekkel szemben.<ref name="ABB278279" /><ref name="Tsou36" />
 
Alexandrosz a város lerombolása után tanúbizonyságot tett a nőkkel szembeni tiszteletéről is, amikor megkötözve a színe elé hoztak egy Timokleia nevű asszonyt, akit Alexandrosz egyik [[Trákia|thrák]] tisztje annak ellenére megerőszakolt, hogy Alexandrosz kifejezetten megtiltotta a nőkkel szembeni erőszakot. Timokleiát azért fogták el, mert a szörnyű tett után megölte a tisztet: amikor az megkérdezte tőle, van-e valahol elrejtett aranya vagy ezüstje, beismerte, hogy van, és a thrákot a kertbe vezette, ott egy kútra mutatott, és azt mondta, hogy a legértékesebb kincseit a város elfoglalásakor oda dobálta be. A thrák behajolt a kútba, hogy megnézze a helyet, az asszony pedig ekkor a háta mögé került, belelökte a kútba, és köveket dobált rá. Alexandrosz megkérdezte Timokleiától, hogy kicsoda, mire azt felelte, hogy annak a [[Theagenész (hadvezér)|Theagenésznek]] a nővére, aki a görög szabadságért harcolva esett el a Philipposz ellen a [[khairóneiai csata|khairóneiai csatában]]. Alexandrosz csodálkozva hallgatta válaszát, majd megparancsolta, hogy gyermekeivel együtt eresszék szabadon.<ref>{{cite book|title=Párhuzamos életrajzok|last=Plutarkhosz|url=http://mek.niif.hu/03800/03892/html/|accessdate=2011-02-07|chapter=Alexandrosz, 12.}}</ref>