Wikipédia

„Marchiai Szent Jakab” változatai közötti eltérés

Laptörténet interaktív böngészése
[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
← Régebbi szerkesztésÚjabb szerkesztés →
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
VizuálisWikiszöveges
bedolgoztam innen: Giacomo delle Marche
25. sor:
| viták =
}}
'''Marchiai Szent Jakab''' (Giacomo delle Marche; [[Monteprandone]], [[1394]] [[szeptember]]e – [[Nápoly]], [[1476]]. [[november 28.]]) [[Szentté avatás|szentté avatott]] [[Ferences rend|ferences]] szerzetes, népszónok.
 
==Fiatalkora==
Antonio Gangali és felesége, Antonia gyermekeként született, 1394. szeptemberében. A keresztségben a Dominic (Domonkos) Gangala nevet kapta. A legenda szerint hatéves korában rábíztak egy nyájat, hogy őrizze, viszont egy farkas naponta többször a nyájat szétkergette, ellenben ártani nem ártott nekik. Ezt Domonkos hozzátartozói fantáziálásnak tartották, valamint annak, hogy igazából a pásztori szolgálat alól akar menekülni. Egyik nap emiatt Domonkos megszökött, s egy közeli településen [[Offida|Offidában]] keresett egy rokonjánál, aki pap volt menedéket. A rokon befogadta, s a taníttatásáról is gondoskodott. Később [[Ascoli]]ba került, ahol több egyházi iskola is működött.
 
1404 körül kerülkerült [[Perugia|Perugiába]], ahol jogi és orvosi tanulmányokat kezdett el. 1414-től egy perugiai nemes mellett jegyzői feladatokat lát el. Ez idő alatt több hónapig [[Firenze|Firenzében]] és [[Bibbiena|Bibbiénában]] él, ahol közelebbi ismeretségbe kerül a ferencesekkel. 1415 [[nagypéntek]]jén döntött véglegesen amellett, hogy ferences szerzetes lesz.
 
==Szerzetesként és pápai követként==
A ''Santa Maria degli Angeli'' nevű [[marchia]]i [[kolostor]]ban 1415-ben belépett a Ferencesferences rendbe. Első fogadalmát [[1416]]. augusztus 1-énjén tette le, és ekkor kapta szerzetesi névként a Jakab (Giacomo) nevet., és ferences szokás szerint nevéhez csatolták származási helyét: így lett Giacomo Marche.

A [[novíciátusnoviciátus]] után elöljárói [[Firenze|Firenzébe]] küldték tanulni, ahol [[Sienai Szent Bernardin]] és [[Kapisztrán Szent János]] voltak a nevelői. Örökfogadalmát is itt tette le, valamint itt szentelték [[pap (foglalkozés)|pap]]pá 1423-ban. Fő feladatának a [[prédikáció]]t tartotta. Papszentelése utáni első években [[Toszkána]], [[Umbria]] és [[Marchia]] környékén szolgált, majd a következő 12 évben külföldön látott el prédikátori feladatokat. Az [[obszervánsok|obszerváns]] irányzatot követve küzdött a [[fraticelli]]k (a ferences mozgalomból 1240 körül kivált szélsőséges szekta) ellen. Részt vett a ferences rend reformjában.
 
1431-ben sikerült előmozdítania a husziták és az egyház közötti egységet. 1432-ben a ferences rend Boszniába küldte mint „látogatóbiztost” a szerzetesekhez. 1433-ban Bolognában IV. Jenő pápától „hivatalos prédikátor” címet kapott. 1437-ben Zsigmond császár törökök elleni keresztes hadjáratáról prédikált. 1438-ban a firenzei Ferrara Tanáccsal segített összehozni a nyugati és a keleti egyházakat, majd visszatért Magyarországra. Később Csehország békéjét támogatta: ennek köszönhetően Zsigmond léphetett Csehország trónjára is.
 
[[V. Miklós pápa]], [[III. Kallixtusz pápa]] és [[IV. Jenő pápa]] megbízásából keresztes hadjáratot hirdetett [[Németország]]ban, [[Lengyelország]]ban és [[Magyarország]]on is. [[1438]]-ban Magyarországra érkezett, és részt vett az [[1439]]. [[május 23.|május 23]]-án kitört [[Népmozgalom Budán 1439-ben|népmozgalom]] lecsendesítésében, „akit a nép azzal kergetett el, hogy »az Isten is velünk van«.”<ref>Lásd Kubinyi (1961ː 9).</ref> Feljegyzések szerint alapos és radikális eljárást alkalmazott a huszita eretnekek felderítésére. Az elhunyt személyek után is nyomozást indított, s ha kiderült valakiről, hogy életében eretnek volt, úgy a tetemet kihantolta és máglyán megégette.
 
1440-ben Közép- és Észak-Európa sok városban prédikált, köztük Osimóban, Loretóban és Padovában is. 1444-ben egy ritka esemény történt: három nap pihenőt tartott egy kis kolostorban a Trasimeno-tónál, ahol csatlakozott hozzá Kapisztrán Szent János és Sienai Szent Bernardin is, aki a következő hónapban meghalt.
Magyarországra ismét [[Kapisztrán Szent János]] halála után érkezett, 1457-ben. [[Bosznia-Hercegovina|Boszniában]] mint inkvizitor működött, majd a váradi egyházmegye területén prédikált a [[husziták]] ellen. [[Erdély]]t és [[Csanád vármegye|Csanád]] megyét igehirdetőként járta végig. Ebből az időből maradt fenn a legrégebbi Magyarországon ismert ülőbútor, mely az ő karosszéke volt a hagyomány szerint.▼
 
▲Magyarországra ismét [[Kapisztrán Szent János]] halála után érkezett ismét, 1457-ben. [[Bosznia-Hercegovina|Boszniában]] mint inkvizitorinkvizítor működött, majd a váradi egyházmegye területén prédikált a [[husziták]] ellen. [[Erdély]]t és [[Csanád vármegye|Csanád]] megyét igehirdetőként járta végig. Ebből az időből maradt fenn a legrégebbi Magyarországon ismert ülőbútor, mely az ő karosszéke volt a hagyomány szerint.
1458-ban visszatér Itáliába, s onnantól kezdve csak ott tevékenykedik. Bár a pápa felajánlotta neki a milánói érsekséget, de nem fogadta el. [[Nápoly]]ban halt meg 1476. november 28-án. Mumifikálódott testét a nápolyi Santa Maria la Nova templomában őrizték 2001-ig, amikoris átvitték szülővárosa, Monteprandone ferences kolostorának templomába. Bár a nép már életében is szentnek tartotta, a hivatalos szentté avatása csak 250 évvel később történt meg. 1624-ben [[VIII. Orbán pápa]] boldoggá, 1726-ban pedig [[XIII. Benedek pápa]] szentté avatta.▼
 
▲1458-ban visszatérvisszatért Itáliába, s onnantól kezdve csak ott tevékenykediktevékenykedett. Bár a pápa felajánlotta neki a milánói érsekséget, de nem fogadta el. [[Nápoly]]ban halt meg 1476. november 28-án. Mumifikálódott testét a nápolyi Santa Maria la Nova templomában őrizték 2001-ig, amikoris átvitték szülővárosa, Monteprandone ferences kolostorának templomába. Bár a nép már életében is szentnek tartotta, a hivatalos szentté avatása csak 250 évvel később történt meg. 1624-ben [[VIII. Orbán pápa]] boldoggá, 1726-ban pedig [[XIII. Benedek pápa]] szentté avatta.
 
==Marchiai Szent Jakab karosszéke==
Marchiai Szent Jakab szerzeteshez kötődik a legrégebbi ismert magyarországi ülőbútor, mely egyben az egyetlen megmaradt hazai gótikus karosszék a 15. század második feléből. A háttámlájára ragasztott, 1846-os latin nyelvű felirat szerint Marchiai Szent Jakab O.F.M. pápai követé volt, aki egy ideig a szegedi rendház [[guardián]]i funkcióját is ellátta. A karosszék lécvázas szerkesztéssel készült, és ereklye voltának köszönhetően maradt fenn. Rudakkal összekötött, négy hasábos lábon áll, amelyeken jól láthatóak a toldások, amelyekkel feltehetően Marchiai Jakab 1726-os szentté avatása alkalmával magasíthatták meg. Háttámlája enyhén hátradől, és két részből áll: egy téglalap alakú, sima lapból, illetve az alatta levő zegzugmintás szegélylécből. A vízszintes kartámasztók alatt áttört - váltakozó rozetta és balluszteridom - díszítés található. Őrzési helye a [[Szegedi ferences templom és kolostor|Szeged-Alsóvárosi Ferences Templom]].
 
==Jegyzetek==
{{jegyzetek}}
<references/>
 
==Források==
*Testvéreink a szentek. Válogatás Peter Manns: Retormer der Kirche c. gyűjteményéből. Szerk. Marosi László szerkesztésében: Eisenstadt, 1977.
*Ijjas Antal: Szentek élete. 1--21–2. köt. Bp., 1968.
*Balanyi György, Schütz Antal, Sebes Ferenc, Szamek József és Tomek Vince piarista atyák: Szentek élete az év minden napjára.1--4 1–4. kötet. Szerk. Schütz Antal. Bp., 1932.
* {{cite book|author=[[Kubinyi András]]|last=|first= |title= Népmozgalmak Budapesten a feudalizmus korában |others=''' In:''' Pesta László (főszerk.): ''Tanulmányok Budapest Múltjából'' 14. kötet|volume=14|location=Budapest|publisher= [[Akadémiai Kiadó]]
|pages=7–15|year=1961|url=http://epa.oszk.hu/02100/02120/00014/pdf/ORSZ_BPTM_TBM_14_007.pdf |accessdate=2016-3-30|language= magyar}}
 
== További információk ==
http://www.parrocchie.it/calenzano/santamariadellegrazie/SAN%20GIACOMO%20DELLE%20MARCHE.htm
 
{{Nemzetközi katalógusok}}
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/wiki/Marchiai_Szent_Jakab”