„Kistarcsai Központi Internálótábor” változatai közötti eltérés
| [nem ellenőrzött változat] | [nem ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
19. sor:
A háborút követően a [[Tömpe András]] által vezetett Magyar Államrendőrség Vidéki Főkapitányság Politikai Rendészeti Osztálya mint [[A kommunista hatalomátvétel Magyarországon|a kiépülő kommunista rendszer]] egyik fő karhatalmi szerve (1946 szeptemberében a vidéki szervek betagozódtak a Budapesti Főkapitányság alá, létrehozva a Magyar Államrendőrség [[Államvédelmi Hatóság|Államvédelmi Osztályát]], az ÁVO-t)<ref>{{cite journal|last=Müller|first=Rolf|year=2013|title=A Magyar Államrendőrség Államvédelmi Osztályának szervezettörténete (1946. október – 1948. szeptember)|journal=Betekintő|publisher=[[Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára|ÁBTL]]|volume=2013|issue=3|url=http://betekinto.hu/sites/default/files/betekinto-szamok/2013_3_muller2.pdf|accessdate=2017-02-16}}</ref> használta a területet és az azon található épületeket, gyűjtő- és fogolytáborként. A fővárosban és környékén létesített táborok száma a kistarcsaival együtt összesen 14 volt, a foglyok száma {{szám|17700}} körüli.<ref name="rubicon">{{cite web |url= http://www.rubicon.hu/ma_files/2015_10_4-13.pdf |first= Barbara |last= Bank |title= Buda-déltől Recskig – Internáló- és kényszermunkatáborok Magyarországon (1945–1953) |year= 2015 |month= 10 |format= PDF |publisher= [[Rubicon (folyóirat)|Rubicon.hu]] |accessdate= 2017-02-16}}</ref> A tábor 1950-től az Államvédelmi Hatóság ([[Államvédelmi Hatóság|ÁVH]]) kezelésében működött. Az internáltakkal való bánásmód egyre brutálisabb és kíméletlenebb lett, ami egészen 1953-ig tartott.<ref name="rubicon" />
[[1956-os forradalom|1956 októberében, a forradalom]] időszakában a [[gödöllő]]i térség fontos bázisa volt, a rögtönzött tagfelvételből megalakult [[Nemzetőrség (1956)|nemzetőrök]] katonai engedély mellett látták el a helyi forradalmi bizottság tevékenységét.<ref name="g29">{{Cite web |url=https://library.hungaricana.hu/hu/view/MEGY_PEST_GODOLLO_Sk_1999_Godollo_1956/?pg=27&layout=s&query=kistarcsa |title=Gödöllő, 1956 – A forradalom és szabadságharc krónikája
1957-től 1960-ig ismét internálás folyt a falakon belül, javarészt a forradalomban való szerepvállalásuk miatt elítélt foglyokat tartották itt közbiztonsági őrizetben. Az általános amnesztiát követően a Belügyminisztérium rendőrképzésre használta – mint laktanyát –, egészen a rendszerváltást megelőző időszakig.<ref name="kenedli" /> Ezt követően az [[1990-es évek]]ben közösségi szállásként használták rövid ideig, ennek bezárása óta pedig a terület nagy része hasznosítatlan.<ref>{{Cite web|url=http://www.kistarcsaiemlekmuzeum.hu/tabor.php|title=Kistarcsai Internáltak Emlékére Alapítvány|accessdate=2017-02-15|format=PHP |work=www.kistarcsaiemlekmuzeum.hu}}</ref>
64. sor:
1944. július 12-én [[Adolf Eichmann]] [[A Waffen-SS rendfokozatai|SS-Obersturmbannführer]] ötven vagonból álló vasúti szerelvényt rendelt Kistarcsára július 14-re.<ref name=":25" /> Tervei szerint Kistarcsáról 1000 (a „D” és „E” pavilonokból, a „B” pavilonbeliekkel kivételeztek), a Rökk Szilárd utcai [[Országos Rabbiképző – Zsidó Egyetem|Országos Rabbiképző Intézetben]] berendezett börtönből pedig 500 zsidót a X. kerületi [[Budapesti Fegyház és Börtön|Budapesti Gyűjtőfogházba]], majd az [[Auschwitzi koncentrációs tábor]]ba szállíttatott.<ref name=":4">{{Cite book|title=Évkönyv 1973/74|editor=Scheiber Sándor|accessdate=2018-07-09|origyear=1974|location=Budapest|publisher=Magyar Izraeliták Országos Képviselete|chapter=Zsidó túszok - Kistarcsa 1944 „B” Pavilon|pages=340 – 351|author=Brámer Frigyes}}</ref> Mindezt annak ellenére tette, hogy [[Horthy Miklós (kormányzó)|Horthy]] a nemzetközi nyomás és a megváltozott katonai helyzet hatására végül [[Koszorús Ferenc|július 6-án leállította a deportálásokat]].<ref name=":3" /> A tábor parancsnoka, Vasdényei István rendőr főfelügyelő a kistarcsai állomásfőnöktől értesült a különvonatról. Rövidesen értesítette Bródy Sándort, a Zsidó Tanács megbízottját, ő pedig [[Stern Samu]]t, a Tanács elnökét. Rajtuk keresztül Horthy Miklós is tudomást szerzett a készülő deportálásról, és utasította dr. Lulay Leó tartalékos [[Csendőrség|csendőr]] századost ([[Ferenczy László (csendőrtiszt)|Ferenczy László]] helyettesét), aki az elindított szerelvényt [[Hatvan|Hatvannál]] utolérte, és visszafordíttatta Kistarcsára.<ref name=":3" /><ref name=":25" /><ref name=":2">{{Cite book|title=Mementó|subtitle=Magyarország 1944|last=Dr. Benoschofsky|first=Ilona|publisher=Kossuth Könyvkiadó|year=1975|chapter=Emberrablás Kistarcsán|isbn=963 09 0390 3|pages=62-75}}</ref><ref>{{Cite web |url=https://www.csendor.com/konyvtar/biografia/egyenek/2%20Csendortisztek%20biografiai%20adatai.pdf |title=Csendőrtisztek életrajzi adat-töredékei |accessdate=2019-02-03 |author=Perjesi György |format=PDF |pages=5}}</ref><ref>{{Cite book|title=A Magyar Királyi Csendőrség zsebkönyve|editor=Benedek Mihály|url=http://epa.oszk.hu/02900/02994/00053/pdf/EPA02994_mkir_csendroseg_zsebkonyve_1944_001-117.pdf|year=1944|publisher=Csendőrségi Lapok|page=40}}</ref>
Stern visszaemlékezése szerint a kistarcsai tábor kiürítésének fő oka az volt, hogy Eichmann elfogadhatatlannak tartotta Horthy lépését, ugyanakkor nem akart nyíltan szembemenni a magyar vezetéssel.<ref name=":2" /> Július 19-én reggel 8 órára hosszas tárgyalásra hívta a Zsidó Tanács vezetőit helyettesével, Otto Hunsche [[A Waffen-SS rendfokozatai|SS-Hauptsturmführerrel]] a [[Svábhegy]]en található SS főhadiszállásra.<ref name=":3" /> Ezalatt Kistarcsán Ubrizsy Pál rendőr segédfogalmazó (a Rökk Szilárd utcai ideiglenes toloncház parancsnoka) [[Baky László]] államtitkártól a tábor kiürítésére kapott felhatalmazására hivatkozva követelte a zsidók kiadását.<ref name=":3" /><ref>{{Cite web |url=http://www.holokausztmagyarorszagon.hu/index.php?section=1&chapter=4_3_3&type=content |title=A holokauszt Magyarországon |accessdate=2017-02-13 |work=www.holokausztmagyarorszagon.hu}}</ref> Amikor Vasdényei ezt a kormányzó általános tilalmára hivatkozva ezt megtagadta, Franz Novak [[A Waffen-SS rendfokozatai|SS-Hauptsturmführer]] (Eichmann egyik főkoordinátora) a Sonderkommando három szakaszával bedöntette a tábor kapuját, a tábor udvarán gyorsan összeterelték, majd teherautókra pakolva elhurcoltak 1220 főt a korábban összeállított transzportból (280 főt július 17-én átszállítottak [[Sárvár|Sárvárra]]).<ref name=":3" /><ref name=":6">{{Cite web |url= https://www.jewishvirtuallibrary.org/kistarcsa |title= Kistarcsa |accessdate= 2018-07-15 |work= www.jewishvirtuallibrary.org |language= angol}}</ref><ref>{{Cite web|url=http://hdke.hu/files/csatolmanyok/Laszaku.pdf|title=A deportálások leállítása és nemzetközi visszhangja|accessdate=2018-07-09|author=Laszák Ildikó|format=PDF|publisher=Holokauszt Emlékközpont}}</ref> Elővigyázatosságból minden fogvatartottról leszedették a [[Sárga csillag|sárga csillagot]], hogy még inkább feltűnésmentes legyen a deportálás folyamata. [[Rákoscsaba megállóhely|Rákoscsabán]] vasúti kocsikra pakolták a transzportot, és elindultak velük Auschwitz irányába.<ref name=":3" /> A Zsidó Tanács tagjait Hunsche este nyolc óra környékén engedte el, amikor telefonon értesítették, hogy a deportáló szerelvény már átlépte az országhatárt.<ref name=":3" /><ref name=":2" /><ref name=":4" /><ref name=":32">{{Cite web|url=http://irodalmiszemle.sk/2012/08/filep-tamas-gusztav-szabalyosan-rkiloptakl-bennuenket-magyarorszagrol/|title=„...szabályosan »kiloptak« bennünket Magyarországról”|accessdate=2017-02-13|author=Filep Tamás Gusztáv|work=www.irodalmiszemle.bici.sk}}</ref> Vasdényei, bár nem tudta megakadályozni a deportálást, igyekezett humánus körülményeket kialakítani a táborban (szabad csomagforgalom, gyermekek szabadon bocsátása), amiért a [[Jad Vasem|Jad Vasem Intézet]] 1964-ben a [[Világ Igaza]] címet adományozta számára.<ref>{{Cite web |url=http://hdke.hu/emlekezes/embermentok/embermentok-nevsora |title=Embermentők adatbázisa - Vasdényei István |accessdate=2019-01-21 |work=hdke.hu |publisher=Holokauszt Emlékközpont}}</ref><ref>{{Cite web|url=http://embermentok.eletmenete.hu/vasd%C3%A9nyei-istv%C3%A1n-0|title=Vasdényei István {{!}} Élet Menete Alapítvány|accessdate=2017-02-13|work=embermentok.eletmenete.hu}}</ref> Habár későbbi deportálásról nincsenek információk, az ismert, április végén és július közepén végrehajtott tömeges elhurcolás után sem ismerte el a magyar kormány Kistarcsát zsidó gyűjtőtáborként.<ref name=":27">{{Cite book |title= Vádirat a nácizmus ellen |series= 3. kötet, 1944. június 26. – 1944. október 15., A budapesti zsidóság deportálásának felfüggesztése |url= http://www.balassikiado.hu/BB/NET/Vadirat_3jav.pdf |format= PDF |subtitle= Dokumentumok a magyarországi zsidóüldözés történetéhez |year= 2017 |origyear= 1958 |publisher= Balassi Kiadó |editor= Karsai Elek |location= Budapest |page= 215–216, 303–304, 394}}</ref>
{{Idézet|A magyar kormánynak elvileg nincsen észrevétele az ellen, hogy a Vöröskereszt megbízottja látogatást tegyen a sárvári vagy kistarcsai táborokban, bár ez a két tábor nem úgynevezett zsidó gyűjtőtábor, mert ilyen jelenleg az országban nincsen, és más jellegű internáltak is el vannak ott helyezve. A magyar kormánynak ugyancsak nincsen észrevétele az ellen, ha a magyar Vöröskereszt élelmezési és ruházati cikkeket tartalmazó csomagokat küldet e táborokban levő zsidóknak.|Csopey Béla követségi tanácsos 1944. július 23-án kelt feljegyzése Schirmer Vöröskereszt megbízottal folytatott tárgyalásáról|szerk.: Karsai Elek: Vádirat a nácizmus ellen, 3. kötet}}
71. sor:
Jámborffy (Zachar) Béla rendőr főfelügyelő, 1943-tól a toloncház osztályparancsnoka (Vasdényei helyettese) kevésbé járt el humánusan a fogva tartottakkal.<ref name=":3" /><ref name=":4" /><ref>{{Cite web|url=http://mek.oszk.hu/16100/16180/16180.pdf|title=A magyarországi holokauszt bibliográfiája|accessdate=2018-07-15|author=Randolph L. Braham|year=2010|format=PDF|publisher=Park Könyvkiadó|pages=289}}</ref> 1947 májusában az államvédelmi osztály népügyészsége felhívást tett közzé, amelyben kérte azoknak a jelentkezését, akiknek volt tudomása Jámborffy túlkapásairól. A vád szerint karhatalmi erőket biztosított Novak SS-alakulatának megsegítésére, így aktívan hozzájárult ahhoz, hogy a zsidó foglyokat a július 19-i, második akcióban sikeresen elindítsák Auschwitz irányába, önmaga pedig közben gumibottal verte a foglyokat. Egy másik alkalommal pedig 240 internált zsidót kísértetett gyalogmenetben [[Komárom (Magyarország)|Komáromba]], ami közben többen összeestek és meghaltak. Mindezekért végül 1947. november 26-án a [[Népbíróságok Magyarországon|népbíróság]] jogerősen életfogytiglani fegyházbüntetésre ítélte.<ref>{{Cite web |url=https://library.hungaricana.hu/hu/view/MOT_1947_05/?pg=395&layout=s |title=Az államvédelmi osztály népügyészségének felhívása |accessdate=2018-08-16 |date=1947-05-19 |format=PDF |work=library.hungaricana.hu |publisher=Magyar Országos Tudósító}}</ref><ref name=":28">{{Cite web |url=https://library.hungaricana.hu/hu/view/MOT_1947_11/?query=j%C3%A1mborfy%20b%C3%A9la&pg=476&layout=s |title=Életfogytiglani fegyházra ítelték a kistarcsai internálótábor volt osztályparancsnokát |accessdate=2018-07-09 |date=1947-11-26 |month=november |format=PDF |work=library.hungaricana.hu |publisher=Magyar Országos Tudósító}}</ref>
Bródy tanúként részt vett 1961-ben az Eichmann ellen indított perben, amely kapcsán a Kistarcsán történtekről kérdezte a bíróság, többek között Vasdényei táborparancsnokként tanúsított viselkedéséről.<ref>{{Cite web |url=http://www.nizkor.org/hweb/people/e/eichmann-adolf/transcripts/Sessions/Session-053-01.html |title=The Trial of Adolf Eichmann (Session 53) |accessdate=2019-03-02 |date=1961-05-25 |format=HTML |work=The Nizkor Project |language=angol |quote=Vasdenyei helped us right from the first moment, from the time I was released. Thanks to him, children up to the age of 14 were entrusted to me. Thanks to him, the establishment of a hospital, in Bethlen Square, was made possible for the sick people who were entrusted to my care.}}</ref>
{{Idézet|Vasdényei első perctől, amióta kint voltam, segített. Neki köszönhettük, hogy a 14 éven aluli gyerekeket átadták nekem. Neki köszönhettük, hogy berendezhettem a Bethlen téren egy kórházat a második emeleten, és a betegeket átadták nekem.|Dr. Bródy Sándor vallomása az Eichmann-perben|Az Eichmann-per 53. ülésének jegyzőkönyve (1961. május 25.)}}
== Átmeneti időszak (1945–1950) ==
176 ⟶ 180 sor:
== A tábor ’56-ban ==
[[Fájl:Gödöllő - 1956.jpg|bélyegkép|353px|Forradalmi szervek a [[Gödöllői kistérség]]ben 1956. október 28. és november 3. között]]
Kistarcsa az [[1956-os forradalom]] idején a gödöllői kistérség egyik központja volt. Az október 23-i események hatására másnaptól szünetelt a HÉV-közlekedés. Október 25-én nagyjából 200 fős tömeg vonult a tanácsháza elé. Két nappal később a népgyűlés megválasztotta a helyi nemzeti tanácsot, ezután a tömeg szétoszlott. Október 28-án elmozdították pozíciójából Veres József tanácselnököt (november 5. után került vissza hivatalába).<ref name=":14">{{Cite web |url=https://library.hungaricana.hu/hu/view/PESM_Pmm_10_1/?pg=121&layout=s |title=1956 Pest megyében I.
Kovács százados a rend fenntartásának érdekében a [[Gödöllői Agrártudományi Egyetem]] 20-25 nemzetőrét vitte magával Kistarcsára, majd a táboron belül nemzetőrzászlóalj szervezését kezdte meg. A zászlóaljat a táboron belül elkobzott fegyverekkel szerelte fel, vezetőjük Ivanics Ödön lett.<ref name=":14" /> Az egység a Nagytarcsán állomásozó 9. Önálló Vegyivédelmi Zászlóalj laktanyájából vegyi és tankelhárító gránátokat is beszerzett. Kistarcsáról többször küldtek fegyverszállítmányt Gödöllőre.<ref name="g29" /><ref>{{Cite web|url=http://www.sulinet.hu/oroksegtar/data/telepulesek_ertekei/Nagytarcsa/pages/szilvas/005_helyorseg_letrejotte.htm|title=Nagytarcsa történeti és néprajzi emlékei|accessdate=2017-02-14|author=Győri Péterné, Molnár Lajos, Molnárné Hajdú Margit|year=1999|work=www.sulinet.hu|publisher=Nagytarcsa Község Önkormányzata}}</ref> Időközben a kistarcsai nemzetőr zászlóalj újabb 50-60 fő nemzetőrt kapott az agráregyetemtől, és nagyjából ugyanennyien érkeztek a környező településekről.<ref name="g29" /> A víztoronyban szolgálatot teljesítő nemzetőrök feladata volt a posta épületének figyelése, illetve az esetlegesen közeledő szovjet páncélosok jelentése.<ref name=":14" /> A kistarcsai táborban működött még egy, a nemzetőrökből álló nyomozócsoport, amely előállításokat hajtott végre és a gyanúsítottak kihallgatását végezte. A különítmény kezébe került egy, a község pártbizottsága által összeállított névsor, melyen a megbízhatónak ítélt párttagok nevei voltak felsorolva.<ref name="g29" /><ref name=":14" /> A tábor fogdájában ÁVH-s őröket és pártfunkcionáriusokat őriztek.<ref name=":14" /> A forradalom idején a kistarcsai [[Magyar Dolgozók Pártja|MDP]] vezetője fegyvereket kért a Tanosztálytól. Kovács százados névsort kért, hogy megtudja, kiknek akarnak fegyvereket biztosítani. Végül a Tanosztályhoz érkező 15 személy előzetes letartóztatásba került, 8-10 órát töltöttek a fogdában.<ref name="g29" /><ref>{{Cite book|title=Kerepestarcsa története|author=Horváth Lajos|chapter=A szocializmus kezdetei (1945-)|quote=Az októberi napokban a helyi MDP vezetősége a kistarcsai Rendőr Tanosztálytól kért fegyvereket, a tanosztály parancsnoka névsort kért, hogy tudják, kiknek adják ki a fegyvereket. A névsor kézhezvétele után a felsoroltakat, 15 személyt bevittek a Tanosztályra és 8-10 órás fogva tartás, illetve kihallgatás után őket szabadon engedték, de fegyvereket nem adtak számukra.|chapterurl=https://www.sulinet.hu/oroksegtar/data/magyarorszagi_nemzetisegek/nemetek/kerepes/kerepestarcsa_tortenete/pages/012_szocializmus_kezdetei.htm|format=HTM|origyear=1988|publisher=Kerepestarcsa Nagyközségi Tanács|editor=Lázits Gyula|isbn=963-03-2804-6|accessdate=2019-01-30}}</ref>
357 ⟶ 361 sor:
* [[Michnay Gyula]]
*[[Molnár Péter (építész)|Molnár Péter]]
| valign="top" |▼
*[[Pártay Tivadar]]
▲| valign="top" |
*
* [[Rajk László (politikus)|Rajk László]]
* [[Rózsa György (könyvtáros)|Rózsa György]]
368 ⟶ 372 sor:
*[[Szakáts Miklós]]
* [[Lutz Gizella|Szálasi Ferencné]]
*[[Szenes Erzsi]]<ref name=":32" />
* [[Sztáray Zoltán]]<ref name=":8" />
* [[Tabódy István]]
| |||