„Halmazcsalád” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Nincs szerkesztési összefoglaló
Címke: 2017-es forrásszöveg-szerkesztő
Nincs szerkesztési összefoglaló
Címke: 2017-es forrásszöveg-szerkesztő
1. sor:
<!-- 𝒜 ℬ 𝒞 𝒟 ℰ ℱ 𝒢 ℋ ℐ 𝒥 𝒦 ℒ ℳ 𝒩 𝒪 𝒫 𝒬 ℛ 𝒮 𝒯 𝒰 𝒱 𝒲 𝒳 𝒴 𝒵 -->
 
A matematikában, azon belül elsősorban a [[halmazelmélet]]ben, a [[Topológia|topológiában]] és a [[valós analízis]]ben '''halmazcsaládnak''' vagy '''halmazrendszernek''' nevezzük az olyan [[halmaz]]t, amelynek elemei egy adott alaphalmaz bizonyos [[részhalmaz]]ai. A halmazcsaládok elemei tehát maguk is halmazok.
 
Legyen ''E'' egy nemüres halmaz; és jelölje ''P𝒫(E)'' az ''E'' halmaz [[hatványhalmaz]]át, azaz azt a halmazt, amely ''E'' részhalmazaiból áll. Akkor az ''E'' alaphalmazon értelmezett halmazcsaládok ''P𝒫(E)'' részhalmazai; ''P𝒫(P𝒫(E))'' elemei.
 
==Példák halmazcsaládokra==
*Ha a síkot pontok ''E'' halmazának fogjuk föl, akkor a különböző síkbeli alakzatok – ponthalmazok – a sík részhalmazai, ''P𝒫(E)'' elemei. Így, a síkon, mint alaphalmazon halmazcsaládot alkot az egyenesek halmaza, a körök halmaza, a háromszögek halmaza vagy például az egységnyi területű síkidomok halmaza.
*A valós számok alaphalmazán halmazrendszert alkot a zárt intervallumok halmaza vagy a mértani sorozatok halmaza.
*Legyen ''E'' a természetes számok halmaza, és minden ''n'' természetes számra legyen ''E<sub>n</sub>'' az ''n'' többszöröseinek halmaza. Akkor az ''E<sub>n</sub>''-ek összessége halmazcsaládot alkot.
19 ⟶ 17 sor:
Végül előfordulhat az is, hogy az ''𝒜''<''ℬ'' és ''ℬ''<''𝒜'' egyszerre fennáll. Ha például ''𝒜'' a számegyenes zárt intervallumaiból áll, ''ℬ'' pedig a nyílt intervallumokból, akkor ''𝒜'' finomabb is és durvább is ''ℬ''-nél. Ilyenkor azt mondjuk, hogy a két halmazrendszer ''ekvivalens''. Ha ''𝒜'' és ''ℬ'' ekvivalens halmazrendszerek, akkor ezt az összefüggést az ''𝒜''~''ℬ'' szimbólummal jelöljük.
 
A halmazcsaládok ekvivalenciája nyilvánvalóan [[reflexív reláció]]: minden ''𝒜'' halmazrendszerre ''𝒜''<''𝒜'', és így ''𝒜''~''𝒜''. Ha ''𝒜''~''ℬ'', akkor ''𝒜''<''ℬ'' és ''ℬ''<''𝒜'', tehát ''ℬ''~''𝒜'', vagyis a halmazcsaládok ekvivalenciája [[szimmetrikus reláció]] is. Végül, ha ''𝒜''~''ℬ'' és ''ℬ''~''C𝒞'', akkor ''𝒜''<''ℬ''<''C𝒞'', ezért minden ''C𝒞''-beli halmaznak részrésze egy ''ℬ''-beli halmaz, annak pedig része egy ''𝒜''-beli, ezért minden ''C𝒞''-beli halmaznak része egy ''𝒜''-beli halmaz, vagyis ''𝒜''<''C𝒞''. Hasonló gondolatmenettel ''𝒜''>''C𝒞'', tehát ''𝒜''~''C𝒞'': a halmazrendszerek ekvivalenciája tehát [[tranzitív reláció]]. Ezzel beláttuk, hogy a halmazrendszerek ekvivalenciája [[ekvivalenciareláció]] ''P𝒫(P𝒫(E))''-n, amely így [[ekvivalenciaosztály]]okra bomlik.
 
==Felszálló halmazrendszerek==
Legyen ''𝒜''∈''P𝒫(P𝒫(E))'' halmazcsalád. Azt mondjuk, hogy ''𝒜'' ''felszálló halmazcsalád'', ''felszálló halmazrendszer'', vagy röviden ''felszálló rendszer'', ha ''U''∈''𝒜'' esetén minden olyan ''V''⊆''E'' is ''𝒜''-hoz tartozik, amelyre ''U''⊆''V''. A felszálló rendszerek tehát minden elemükkel együtt az azt (részhalmazként) tartalmazó összes halmazt is tartalmazzák. Felszálló halmazrendszert alkotnak például a valós számok részhalmazai közül azok, amelyek tartalmazzák a 0-t. Felszálló halmazrendszert alkotnak a természetes számok végtelen részhalmazai is.
 
==Források==
30 ⟶ 28 sor:
[[Kategória:Halmazelmélet]]
[[Kategória:Valós analízis]]
 
<!-- 𝒜 ℬ 𝒞 𝒟 ℰ ℱ 𝒢 ℋ ℐ 𝒥 𝒦 ℒ ℳ 𝒩 𝒪 𝒫 𝒬 ℛ 𝒮 𝒯 𝒰 𝒱 𝒲 𝒳 𝒴 𝒵 -->