„Keresztes háborúk” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
19. sor:
A 11. században azonban a háború új jelentéssel gazdagodott. "Szent háború" esetén ugyanis az [[Isten|Úr]] határozott utasítására folyik a küzdelem, hogy népe visszaszerezhesse a keresztény fennhatóságot a [[Szentföld|szent föld]]je felett. Ezt a háborút nemcsak hogy igazságosnak tekintették, de aki részt vett benne, annak az egyház tanítása alapján minden bűne bocsánatot nyert, mi több, a hadakozással Istennek tetsző cselekedetet hajt végre. Az ilyen háborúban való részvétel valódi alternatívája volt a [[szerzetes]]i életformának. Ez a felfogás oly sok követőt szerzett magának, hogy a hitvédőknek a 12. század második felétől ellenpropagandát kellett kifejteniük, ha nem akarták, hogy a katonáskodást mindenki lelki tevékenységnek fogja fel. Fel kellett hívni a figyelmet arra, hogy a keresztes hadjáratok nem hasonlíthatók össze a többivel, vagyis nem lehet minden háborúskodást egy kalap alá venni. {{refhely|G. R. Evansː Hit a középkor világában, 131-134. o.}}
 
A muszlim irodalom hasonló szellemben beszélt a [[dzsihád]]nak nevezett "szent háborúról". [[Edesszai Grófság|Edessza]] 1144-es eleste után (''ez volt az első állam, amely az I. keresztes hadjárat után visszakerült a muszlimok ellenőrzése alá'') az iszlám követői mind gyakrabban gondolták úgy, hogy nekik kell felvenni a harcot a [[Szentháromság|többistenhívő]]nek tekintett keresztények ellen. Mohamed követői idővel Jeruzsálemet is vissza akarták foglalni a "[[Szent kereszt|kereszt]] imádóitól", részben azért, hogy a gyaurok ne birtokolhassák az [[sziklamecset|ottani mecsetet]]. Az ennek nyomán támadt szembenállás azonban a fejekben sokkal nagyobb zavart okozott, mint a csatatereken. {{refhely|G. R. Evansː Hit a középkor világában, 131-134. o.}}
 
== Előzmények ==