Wikipédia

„Oroszországi Szovjet Szövetségi Szocialista Köztársaság” változatai közötti eltérés

Laptörténet interaktív böngészése
(Összes ellenőrzésre váró szerkesztés megjelenítése)
[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
← Régebbi szerkesztésÚjabb szerkesztés →
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
VizuálisWikiszöveges
Robot: Flag_of_Karelo-Finnish_SSR_(1940-1953).svg cseréje a következőre: [[Commons:File:Flag_of_the_Karelo-Finnish_SSR_(1940-1953).svg|Flag_of_the_Karelo
KMBot (vitalap | szerkesztései)
botok
71 397 szerkesztés
a javítás (WP:BÜ) AWB
32. sor:
| térkép = Soviet_Union_-_Russian_SFSR.svg
| térképméret =
| térképaláírás = Az Oroszországi SZSZSZK területe a [[Szovjetunió|Szovjetunión]]n belül 1956-tól 1991-ig
| főváros = Moszkva
| terület = 17 125 200 km²
51. sor:
| törvényhozás = Legfelsőbb Tanács
}}
Az '''Oroszországi Szovjet Szövetségi Szocialista Köztársaság''' ''(Oroszországi SZSZSZK'' vagy ''OSZSZSZK''; oroszul: ''Росси́йская Сове́тская Федерати́вная Социалисти́ческая Республика''; másként ''Oroszországi Szovjet Föderatív Szocialista Köztársaság, OSZFSZK, Oroszországi Szovjetköztársaság, Oroszországi Föderáció, Szovjet-Oroszország'' vagy egyszerűen ''Oroszország)'' a leghosszabb ideig fennállt kommunista állam volt. 1917 és 1922 között független, majd a [[Szovjetunió]] legnagyobb és legnépesebb tagköztársasága 1991-ig. 1990 és 1991 között az [[Oroszország|Oroszországban]]ban hozott törvények elsőbbséget élveztek, mint a Szovjetunióban hozottak. A fentebb említett ok miatt az utolsó két évben igen nehéz volt a végrehajtó és az ítélkező hatalom működése. Az Oroszországi SZSZSZK területén 1989 végén 16 kisebb-nagyobb autonóm köztársaság, 5 autonóm terület, 10 autonóm körzet, 6 határterület és 49 terület. A legnagyobb etnikai csoportot az [[oroszok]] alkották. Az Oroszországi SZSZSZK fővárosa [[Moszkva]] volt, jelentős városai voltak még [[Leningrád]], [[Novoszibirszk]], [[Jekatyerinburg]], [[Nyizsnyij Novgorod]], [[Kazán (település)|Kazán]] és [[Ufa]].
Az Oroszországi SZSZSZK gazdasága a nehéziparra koncentrálódott, a Szovjetunió áramtermelésének több mint 60%-át adta. 1961-re a világ harmadik legnagyobb kőolajtermelő nagyhatalma lett, köszönhetően az új Volga-uráli és szibériai[[Kőolaj| olajmezők]] felfedezésének.<ref>{{Cite web |url=http://pubs.usgs.gov/circ/1983/0885/report.pdf |title=Petroleum Geology and Resources of the Volga-Ural Province, U.S.S.R. |accessdate=11 March 2015 |last=Peterson |first=James A. |work=Pubs.USGS.gov |publisher=1983, U.S. Department of the Interior - U.S. Geological Survey}}</ref> Termelésében csupán az [[Amerikai Egyesült Államok]] és [[Szaúd-Arábia]] előzték meg.<ref>{{Hivatkozás/Könyv|last=Sokolov|first=Vasily Andreevich|title=Petroleum|url=https://books.google.com.au/books?id=WHcv8OGV_WgC&pg=PA183#v=onepage&q&f=false|accessdate=11 March 2015|date=2002|publisher=University Press of the Pacific|location=Honolulu|isbn=0898757258|page=183}}</ref> 1974-ben 475 felsőoktatási intézmény működött az országban, ahol 23 941 000 diák 47 nyelven tanulhatott. A területileg szervezett közegészségügyi szolgáltatások hálózata egészségügyi ellátást biztosított. 1985 után, a Gorbacsov-féle "[[peresztrojka]]" kormányzás alatt az ország gazdaságát sikerült talpra állítani, amely az 1970-es évek vége óta, [[Leonyid Iljics Brezsnyev|Leonyid Brezsnyev]] kormányzása alatt a stagnálás jeleit tudta csak kimutatni.
 
Az Oroszországi Szovjetköztársaság 1917. november 7-én (régi naptár szerint október 25-én), az [[októberi forradalom]] alatt jött létre, mint szuverén állam és a világ első, [[kommunista]] ideológiájú szocialista köztársasága. Az első alkotmány 1918-ban adták ki. 1922-ben, az Orosz SZSZSZK, az Ukrán SZSZK, a Belorusz SZSZK és a Kaukázusontúli SZSZSZK megalapították a Szovjetuniót. Az 1977-es szovjet alkotmány kimondja, hogy "a tagköztársaságok szuverén [...] államok, amelyek egyesültek [...] a Szovjetunióban" és "minden tagköztársaságnak joga van következmények nélkül kiválni az Unióból".<ref>Article 72</ref> 1990. június 12-én a Népbiztosok Kongresszusa elfogadta az állami szuverenitás nyilatkozatát, meghatározták [[A hatalmi ágak szétválasztása|a hatalmi ágak szétválasztását]] (a szovjet kormányzási forma helyett), létrehozták az orosz állampolgárságot és utat nyitottak a szovjetunióból való kiválásra. 1991. június 12-én [[Borisz Nyikolajevics Jelcin|Borisz Jelcint]] (1931–2007) választották meg az [[Oroszországi Föderáció]] első elnökének.
74. sor:
 
== Földrajz ==
Az Oroszországi SZSZSZK teljes területe 17 125 200 &nbsp;km² volt, ezzel a legnagyobb volt a tagköztársaságok között déli szomszédja, a [[Kazah Szovjet Szocialista Köztársaság|Kazah SZSZK]] után.
 
Az Oroszországi SZSZSZK nyugaton [[Lengyelország|Lengyelországgal]]gal, Skandináviában [[Norvégia|Norvégiával]] és[[Finnország| Finnországgal]]gal, Ázsiában pedig a [[Észak-Korea|Koreai Népi Demokratikus Köztársasággal]] (Észak-Korea),a [[Mongólia|Mongol Népköztársasággal]] (Mongólia) és a [[Kína|Kínai Népköztársasággal]] (korábban a [[Kínai Köztársaság|Kínai Köztársasággal]]gal; 1911–1949) volt határos. A Szovjetunión belül Európában az [[Ukrán SZSZK]] (ma [[Ukrajna]]), a [[Belorusz SZSZK]] (ma [[Fehéroroszország]]), az [[Észt Szovjet Szocialista Köztársaság|Észt SZSZK]] (ma [[Észtország]]), a [[Lett SZSZK]] (ma [[Lettország]]) és a [[Litván SZSZK]] (ma [[Litvánia]]), Ázsiában az [[Azerbajdzsáni Szovjet Szocialista Köztársaság|Azerbajdzsáni SZSZK]] (ma [[Azerbajdzsán]]), a [[Grúz SZSZK]] (ma [[Grúzia]]) és a [[Kazah Szovjet Szocialista Köztársaság|Kazah SZSZK]] (ma [[Kazahsztán]]) rendelkezett közös határral az Oroszországi SZSZSZK-val.
 
Az Oroszorszgi SZSZSZK területének nagyjából 70%-a nagy kiterjedésű síkságból állt, hegyvidéki és tundrás földterületek elsősorban [[Közép-Ázsia|Közép-Ázsiában]], Kelet-Ázsiában és [[Szibéria|Szibériában]] feküdtek. A terület ásványi erőforrásokban gazdag, beleértve a [[Kőolaj|kőolajatkőolaj]]at, a [[Földgáz|földgáztföldgáz]]t és a [[Vasérc|vasércetvasérc]]et.<ref>{{Cite web |url=http://russia.rin.ru/guides_e/4319.html |title=Russia the Great: Mineral resources |accessdate=22 November 2010 |publisher=Russian Information Network}}</ref>
 
== Történelme ==
93. sor:
[[Fájl:Soviet_Union_-_Russian_SFSR_(1924).svg|bélyegkép|Az OSZSZSZK 1924-ben]]
[[Fájl:Soviet_Union_-_Russian_SFSR_(1929).svg|bélyegkép|Az OSZSZSZK 1929-ben]]
1922. december 30-án, az első Szovjetunió Kongresszusán, Oroszország az [[Ukrán Szovjet Szocialista Köztársaság|Ukrán Szovjet Szocialista Köztársasággal]]gal, a [[Belorusz Szovjet Szocialista Köztársaság|Belorusz Szovjet Szocialista Köztársasággal]]gal és a [[Kaukázusontúli Szovjet Szövetségi Szocialista Köztársaság]]gal együtt megalapították a [[Szovjetunió]]t. A szerződést az 1924-es szovjet alkotmány is tartalmazta, amelyet 1924. január 31-én fogadtak el a Szovjetunió Tizedik Kongresszusán.
 
Az Oroszországi SZSZSZK 1925. évi alkotmányának 1. fejezetének 3. bekezdése a következőt állapította meg:<ref>Constitution (Basic Law) of the Russian Socialist Federative Soviet Republic (approved by [//en.wikipedia.org/wiki/Twelfth_All-Russian_Congress_of_Soviets Twelfth All-Russian Congress of Soviets] on 11 May 1925).</ref><blockquote class="" style="">Az Orosz Szocialista Szövetségi Szovjetköztársaság népeinek akaratával, akik a Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetségét hozták létre a Szovjetunió Tizedik Kongresszusán. Az Orosz Szocialista Szövetségi Szovjetköztársaság, amely a Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetségének a része, az Alkotmányának 1. cikkelye szerint a hatalmi szervezeteket átadja a Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetségének kormányának.</blockquote>
105. sor:
=== 1940-es évek ===
[[Fájl:Soviet_Union_-_Russian_SFSR_(1940).svg|bélyegkép|Az OSZSZSZK 1940-ben]]
1943-ban a [[Karacsáj Autonóm Terület|Karacsáj Autonóm Területet]]et [[Joszif Visszarionovics Sztálin]] (1878-1953) személyes utasítására szüntették meg. A karacsájokat ekkor [[Közép-Ázsia|Közép-Ázsiába]] száműzték a [[Harmadik Birodalom|Náci Németországgal]] való együttműködés feltételezése miatt a [[második világháború]] alatt (1941–1945), területüket a [[Grúz Szovjet Szocialista Köztársaság|Grúz SZSZK-ba]] olvasztották.
 
1944. március 3-án Sztálin utasítására a [[Csecsen-Ingus Autonóm Szovjet Szocialista Köztársaság]]Csecsen-Ingus ASZSZK is megszűnt, lakóit szintén Közép-Ázsiába deportálták szeparatizmus vádja alatt. Az ASZSZK területe az Oroszországi SZSZSZK és a Grúz SZSZK között lett felosztva.
 
1944. október 11-én Oroszország bekebelezte a [[Tuvai Népköztársaság|Tuvai Népköztársaságot]]ot [[Tuvai Autonóm Terület]] néven, amely 1961-ben [[Tuvai Autonóm Szovjet Szocialista Köztársaság]] lett.
 
Miután a Szovjetunió 1944-45 folyamán sikeresen visszafoglalta Észtországot és Lettországot, majd az OSZSZSZK kisebb határmenti területeket szerzett [[Ivangorod]], Popovka és a [[Pszkovi-tó]] környékéről.
 
A második világháború végén a [[Munkás-paraszt Vörös Hadsereg|Vörös Hadsereg]] elfoglalta [[Szahalin]] déli felét és a [[Kuril-szigetek|Kuril-szigeteket]]et a [[Japán Birodalom|Japán Birodalomtól]]tól. A megszerzett területeket az Orosz SZSZSZK kapta meg. A legdélebbi Kuril-szigetek miatt, amelyek közel helyezkedtek el [[Hokkaidó]] szigetéhez, továbbra is határvita áll fenn Oroszország és Japán között, amelyet az[[Amerikai Egyesült Államok| Egyesült Államokkal]] a háború lezárásáról szóló 1951-es békeszerződés sem tudott lezárni.
 
1946. április 17-én, a mai [[Kalinyingrádi terület]]— a [[Porosz Királyság]] északi területe és [[Kelet-Poroszország]], beleszámítva [[Kalinyingrád|Königsberget]]—szovjet megszállás alá került és beolvasztották az OSZSZSZK-ba.
120. sor:
1953. március 5-én, Sztálin halála után [[Georgij Malenkov]] lett a Szovjetunió új vezetője.
 
1954. januárjában Malenkov parancsára a [[Krím|Krímet]]et az [[Ukrán Szovjet Szocialista Köztársaság|Ukrán SZSZK-hoz]] csatolták.
 
1955. február 8-án Malenkovot hivatalosan lefokozták miniszterelnök-helyettesé. A Szovjetunió Kommunista Pártjának főtitkára [[Nyikita Hruscsov]] lett, akinek hatalmát jelentősen megerősítette korábban betöltött posztjairól származó tapasztalata.
 
1957. január 9-én Hruscsov ismét létrehozta a [[Karacsáj Autonóm Terület|Karacsáj Autonóm Területet]]et és a[[Csecsen-Ingus Autonóm Szovjet Szocialista Köztársaság| Csecsen-Ingus Autonóm Szovjet Szocialista Köztársaságot]]ot, valamint a korábbi területeiket is visszacsatolták a [[Grúz Szovjet Szocialista Köztársaság|Grúz SZSZK-tól]].
 
A [[Karél-Finn Szovjet Szocialista Köztársaság|Karél-Finn SZSZK-t]] 1956-ban lefokozták és átnevezték [[Karél Autonóm Szovjet Szocialista Köztársaság|Karél Autonóm Szovjet Szocialista Köztársasággá]]gá.
 
=== A hanyatlás évtizedei ===
139. sor:
Miután a "nyolcak csoportjának" puccsa kudarcba fulladt Gorbacsov ellen, 1991. augusztus 23-án Jelcin aláírta a [[Szovjetunió Kommunista Pártja|Szovjetunió Kommunista Pártjának]] betiltását indítványozó törvényt, amely az egész mai Oroszországra érvényes volt. November 6-án jött a következő lépés, a Szovjetunió összes, még működő kommunista pártjait kitiltották Oroszországból.<ref>Decree of the President of the Russian SFSR of 23 August 1991 No.&nbsp;79</ref><ref>Decree of the President of the Russian SFSR 06.11. 1991 N169 "On activity of the CPSU and the Communist Party of the Russian SFSR"</ref>
 
1991. december 8-án, a [[Breszt]] melletti Viskuli-ban Borisz Jelcin orosz, Sztanyiszlav Suszkevics fehérorosz és Leonyid Kravcsuk ukrán elnök aláírták a Független Államok Közösségének alapító okiratát (ismertebb nevén a Belaveza-egyezményt). A preambulumból és tizennégy cikkből álló dokumentum azt állította, hogy a Szovjetunió a [[nemzetközi jog]] és a geopolitikai valóság ténye óta megszűnt. Azonban a népek történelmi közössége, a kétoldalú egyezmények, a demokratikus jogállamiság iránti vágy, a kölcsönös elismerésen és az állami szuverenitáson alapuló kapcsolatok fejlesztésére irányuló szándék hatására jött létre a [[Független Államok Közössége]]. December 12-én a Legfelsőbb Szovjet is elfogadta a döntést egy szavazással: 188 támogató, 6 ellenző és 7 tartózkodó. Ugyanazon a napon a Legfelsőbb Szovjet hatályon kívül helyezte a Szovjetunió alapító törvényét visszahívta a Legfelsőbb Szovjet orosz képviselőit a Szovjetunió összes tagköztársaságából. Ennek a törvénynek a jogszerűsége gyakran sok tárgyalásnak a témája, mivel az akkor érvényben lévő, 1978. évi orosz alkotmány (alapjog) szerint az orosz Legfelsőbb Szovjetnek erre nem volt joga. Azonban ebben az időben a szovjet kormányzat többé-kevésbé tehetetlen és működésképtelen volt, és semmilyen helyzetben sem volt kifogásolhatatlan a működése.<ref>The Russian SFSR has constitutional right to "freely secede from the Soviet Union" ([[wikisource:ru:Конституция РСФСР 1978 года (в редакции 1 ноября 1991 года)#Глава_7Глава 7._РСФСР_ РСФСР -_союзная_республика_в_составе_СССР союзная республика в составе СССР|art. 69 of the RSFSR Constitution]], [[wikisource:ru:Конституция СССР (1977)/редакция 26 декабря 1990 года#Глава_8Глава 8._СССР_—_союзное_государство СССР — союзное государство|Article&nbsp;72 of the USSR Constitution]]), but according to USSR laws [[wikisource:ru:Закон о выходе союзной республики из СССР|1409-I]] (enacted on 3 April 1990) and [http://iv.garant.ru/SESSION/PILOT/loadfavorite.html?pid=6335703&page=1&para_id=2147483649 1457-I]{{Halott link|date=April 2018}} (enacted on 26 April 1990) this can be done only by a referendum and only if two-thirds of all registered voters of the republic has supported that motion. No special referendum on the secession from the USSR was held in the RSFSR</ref> Bár a december 12-i szavazást gyakran egybeveszik azzal az eseménnyel, amikor az Orosz Föderáció elszakadt az összeomló Szovjetuniótól, ez nem így van. Úgy tűnik, hogy az Orosz Föderáció politikusai úgy vélték, hogy nem lehetett szétválni egy olyan entitásról, amely akkor már nem létezett.
 
December 24-én Jelcin értesítette az [[Az Egyesült Nemzetek Szervezete főtitkárainak listája|Egyesült Nemzetek Szervezetének főtitkárát]] hogy Oroszország a FÁK tagállamainak egyetértésével az ENSZ Szingapúri Szövetségének valamennyi ENSZ-szervezetének engedélyével (beleértve az [[ENSZ Biztonsági Tanácsa]] állandó tagságát) átveszi a Szovjetunió tagságát. Emiatt Oroszországot az ENSZ egyik alapító országának ismerik el (1945. október 24.) [[Ukrajna|Ukrajnával]] és [[Fehéroroszország|Fehéroroszországgal]]gal együtt. December 25-én, nem sokkal Gorbacsov szovjet elnök lemondását követően, az Oroszországi SZSZSZK-t átnevezték Oroszországi Föderációvá, ezzel együtt Jelcin lett Oroszország államfője. Ugyanazon az estén a szovjet zászlót levonták a középületekről, helyükre a világos trikolórt helyezték el.<ref name="RF">[//en.wikipedia.org/wiki/Supreme_Soviet_of_Russia Supreme Soviet of the Russian SFSR] approved the Law of the RSFSR #2094-I of 25 December 1991 [http://www.humanities.edu.ru/db/msg/12047 "On renaming of the Russian Soviet Federative Socialist Republic"] {{Webarchive|url=https://web.archive.org/web/20090520175808/http://www.humanities.edu.ru/db/msg/12047|date=20 May 2009}} // Congress of People's Deputies of the Russian SFSR and Supreme Soviet of the Russian SFSR Daily. – 1992. – № 2. – Article&nbsp;62</ref> Másnap hivatalosan is megszűnt létezni a Szovjetunió. Eredetileg a megszűnést 1992. január 6-ára időzítették, de Gorbacsov lemondásával felgyorsultak az események. A törvény szerint 1992-ben még engedélyezték az OSZSZSZK név használatát a hivatalos ügyletekhez (űrlapok, pecsétek és bélyegzők).
 
=== A Szovjetunió után (1991–1993) ===
155. sor:
=== Autonóm köztársaságok az OSZSZSZK-ban ===
 
* A [[Turkesztáni Autonóm Szovjet Szocialista Köztársaság|Turkesztáni ASZSZK]] 1918. április 3-án jött létre a korábbi Turkesztáni Főkormányzóság területén. A Szovjetunió népeinek elszeparálását célzó intézkedések hatására a Turkesztáni ASZSZK-t a [[Hivai Népi Szovjetköztársaság|Hivai]] és [[Buharai Népi Szovjetköztársaság|Buharai Népi Szovjetköztársaságokkal]]okkal együtt 1924. október 24-én megszüntették, helyükön létrejött a Türkmén és az [[Üzbég Szovjet Szocialista Köztársaság|Üzbég SZSZK]], valamint a [[Tádzsik Autonóm Szovjet Szocialista Köztársaság|Tádzsik ASZSZK]], amely 1929-től teljes jogú tagköztársaság [[Tádzsik Szovjet Szocialista Köztársaság|Tádzsik SZSZK]] néven. A szintén újonnan létrehozott [[Kirgiz (Kazah) Autonóm Szovjet Szocialista Köztársaság|Kirgiz]], illetve [[Kara-Kirgiz Autonóm Terület|Kara-Kirgiz AT]] az Oroszországi SZSZSZK irányítása alá került. Később ezek az autonóm területek is teljes jogú tagköztársaságok lettek [[Kirgiz Szovjet Szocialista Köztársaság|Kirgiz]], illetve [[Kazah Szovjet Szocialista Köztársaság|Kazah SZSZK]] néven, 1936-tól. <br />
* A [[Baskír Autonóm Szovjet Szocialista Köztársaság|Baskír ASZSZK]] 1919. március 23-án jött létre a baskírok lakta [[Orenburgi kormányzóság]] északi részeiből. 1990. október 11-én a helyi kormány kijelentette az állami szuverenitást Baskír SZSZK néven. 1992-ben megalakult a [[Baskír Köztársaság]], amely Oroszország egyik köztársasága.<br />
* A [[Tatár Autonóm Szovjet Szocialista Köztársaság|Tatár ASZSZK]] 1920. május 27-én jött létre a tatárok által többségében lakott Kazáni kormányzóságból.1990. október 30-án a helyi kormány kikiáltotta a Tatár Köztársaságot, 1991. október 18-án pedig függetlenné nyilvánították az országot. Az orosz alkotmánybíróság 1992. március 13-án hatályon kívül helyezte a nyilatkozatot. 1994 februárjában külön megállapodást kötöttek Moszkvával, így [[Tatárföld]] a Föderáció egyik köztársasága lett.<br />
* A [[Kirgiz (Kazah) Autonóm Szovjet Szocialista Köztársaság|Kirgiz ASZSZK]] 1920. augusztus 26-án jött létre az Urálil, a Turgaji, és a Szemipalatinszki tartományokból, valamint Transzkaszpia, az [[Orenburgi kormányzóság]] és egyes nomád hordák területeiből, akiket a köznyelv kigizeknek nevezett (valójában a mai kazahokat hívták így). 1921-ben az Omszki kormányzóságtól, majd 1924-ben a Jetyszui kormányzóságtól, a Szír-darjai területtől és a Szamarkandi területtől kapott újabb területeket. 1925. április 19-én átnevezték [[Kazah Autonóm Szovjet Szocialista Köztársaság|Kazah ASZSZK-á]] (lásd lejjebb).<br />
* A [[Hegyvidéki Autonóm Szovjet Szocialista Köztársaság|Hegyvidéki ASZSZK]] 1921. január 20-án jött létre, miután a [[Munkás-paraszt Vörös Hadsereg|Vörös Hadsereg]] elfoglalta az [[Észak-kaukázusi Köztársaság|Észak-kaukázusi Köztársaságot]]ot. 1924. november 7-én az autonóm köztársaságot megszüntették, helyén létrejött a [[Csecsen Autonóm Terület|Csecsen]], az [[Észak-Oszét Autonóm Terület|Észak-Oszét]], az [[Ingus Autonóm Terület|Ingus]], a [[Kabard-Balkár Autonóm Terület|Kabard-Balkár]] és a [[Karacsáj-Cserkesz Autonóm Terület]].
* A [[Dagesztáni Autonóm Szovjet Szocialista Köztársaság|Dagesztáni ASZSZK]] 1921. január 20-án jött létre a korábbi Dagesztáni területből. 1991. szeptember 27-én kikiáltották a Dagesztáni SZSZK-t, majd 1992-től [[Dagesztáni Köztársaság]] néven Oroszország egyik köztársasága.<br />
* A [[Krími Autonóm Szovjet Szocialista Köztársaság|Krími ASZSZK]] 1921. október 18-án jött létre a Krími-félszigeten, miután a Vörös Hadsereg legyőzte Vrangel tábornok csapatait. 1944. május 18-án az ASZSZK-t lefokozták [[Krími terület|területté]], a [[ krími tatárok]] Közép-Ázsiába való deportálásukkal egy időben. Sztálin személyesen azzal vádolta meg az ott élőket, hogy szövetkeztek a Náci Németországgal a háború alatt. 1954. február 19-én a Krímet az [[Ukrán Szovjet Szocialista Köztársaság|Ukrán SZSZK-hoz]] csatolták [[Malenkov]] parancsára. Az ASZSZK-t 1991. február 12-én állították helyre, majd szeptember 4-én a terület szuverenitását. 1992. május 5-én kikiáltották a Krími Köztársaságot. Május 13-án az ukrán parlament elutasította a függetlenségi nyilatkozatot, de autonómiát ígért a krímieknek, akik ezt elfogadták. 2014. márciusában, az ukrán megmozdulások alatt Oroszország megszállta a Krímet és létrehozta a [[Krími Köztársaság|Krími Köztársaságot]]ot, mint a Föderáció 22. köztársaságát és a szövetségi jelentőségű [[Szevasztopol]] közigazgatási kerületet.<br />
* A [[Jakut Autonóm Szovjet Szocialista Köztársaság|Jakut ASZSZK]] 1922. február 16-án jött létre, miután a [[Jakut Autonóm Terület|Jakut Autonóm Területet]]et "előléptették". 1990. szeptember 27-én a belpolitikai szuverenitás kikiáltásakor az országot átnevezték Jakut-szaha SZSZK-á. 1991. december 21-től Oroszország egyik köztársasága [[Szaha Köztársaság]] néven.
* A [[Burját Autonóm Szovjet Szocialista Köztársaság|Burját ASZSZK]] 1923. március 30-án jött létre, miután a Vörös Hadsereg elfoglalta a [[Távol-Keleti Köztársaság|Távol-Keleti Köztársaságot]]ot. Ezért is hívták 1958. július 7-ig Burját-mongol ASZSZK-nak. Ekkor azonban elhagyták a "mongol" jelzőt, mivel akkor már nagyon kevés mongol élt a területen. 1991. március 27-én jött létre a [[Burját Köztársaság]], amely az Oroszország egyik köztársasága lett. <br />
* A [[Karél Autonóm Szovjet Szocialista Köztársaság|Karél ASZSZK]] 1923. július 23-án jött létre, miután a [[Karéliai Munkáskommün|Karéliai Munkáskommünt]]t beolvasztották a Szovjetunió közigazgatási szerkezetébe. A téli háborút lezáró moszkvai békeszerződés rendelkezése szerint a Finnországtól meghódított területeket egyesítették a Karél ASZSZK-val, így 1940. március 31-én létrejött a [[Karél-Finn Szovjet Szocialista Köztársaság|Karél-Finn SZSZK]]. 1956. július 16-án a Finnországgal való megbékélésért a Karél-Finn SZSZK-t "lefokozták" Karrél ASZSZK-á. 1991. október 13-tól az állam hivatalos megnevezése [[Karél Köztársaság]].
* A [[Volgai Német Autonóm Szovjet Szocialista Köztársaság|Volgai Német ASZSZK]] 1924. december 19-én jött létre,miután a [[Volgai Német Autonóm Terület|Volgai Német Autonóm Területet]]et autonóm köztársasággá "léptették elő". 1941. augusztus 28-án az autonómia megszűnt, miután a volgai németeket a szovjet-német háború miatt Közép-Ázsiába deportálták. Az ASZSZK területét a [[Szaratovi terület|Szaratovi]] és a [[Volgográdi terület|Sztálingrádi]] (ma Volgográdi) terület között lett felosztva. A [[volgai németek]] a háború után nyugatra menekültek<br />
* A [[Kazah Autonóm Szovjet Szocialista Köztársaság|Kazah ASZSZK]] 1925. április 19-én jött létre, miután a Kirgiz ASZSZK-n területi és elnevezési módosításokat hajtottak végre. A sztálinista alkotmány kiadásával a Kazah ASZSZK 1936. december 3-án teljes jogú [[Kazah Szovjet Szocialista Köztársaság|SZSZK]] lett. 1990. október 25-én a szuverenitást, 1991. december 16-án pedig a függetlenséget kiáltották ki. A területe ma a [[Kazahsztán|Kazah Köztársasághoz]] tatoziktartozik.<br />
* A [[Csuvas Autonóm Szovjet Szocialista Köztársaság|Csuvas ASZSZK]] 1925. április 21-én jött létre a [[Csuvas Autonóm Terület]] átszervezésekor. 1990. október 26-tól [[Csuvas Köztársaság]] néven a Föderáció alanya.
* A [[Kirgiz Autonóm Szovjet Szocialista Köztársaság|Kirgiz ASZSZK]] 1926. február 1-én jött létre a [[Kara-Kirgiz Autonóm Terület]] helyén. Az új szovjet alkotmány életbe lépésekor (1936. december 3.) [[Kirgiz Szovjet Szocialista Köztársaság|SZSZK]] rangot kapott. 1990. december 12-én az ország szuverenitását,1991. augusztus 31-én a függetlenségét kiáltották ki, ma a [[Kirgiz Köztársaság]] része.<br />
* A [[Karakalpak Autonóm Szovjet Szocialista Köztársaság|Karakalpak ASZSZK]] 1932. március 20-án alakult meg a [[Kara-kalpak autonóm terület|Kara-kalpak Autonóm Terület]] utódjaként. 1936. december 5-én az [[Üzbég Szovjet Szocialista Köztársaság|Üzbég SZSZK]] közigazgatási egysége lett. 1964-ben elhagyták nevéből a kötőjelet. A szovjet közigazgatás leváltására 1991. december 21-én került sor, azóta az autonómia az Üzbég Köztársaság része [[Karakalpaksztán|Karakalpaksztán Autonóm Köztársaság]] néven.
* A [[Mordvin Autonóm Szovjet Szocialista Köztársaság|Mordvin ASZSZK]] 1934. december 20-án jött létre a [[Mordvin Autonóm Terület]] előléptetésével. 1990. december 13-án a kormány önhatalmúlag SZSZK-á alakította az autonómiát. 1991. január 25-től [[Mordvin Köztársaság]] néven Oroszország egyik köztársasága.<br />
* Az [[Udmurt Autonóm Szovjet Szocialista Köztársaság|Udmurt ASZSZK]] nyolc nappal később, december 28-án jött létre az [[Udmurt Autonóm Terület]] előléptetésével. 1990. szeptember 20-tól szuverén, 1991. október 11-től [[Udmurt Köztársaság]] néven Oroszország része.<br />
* A [[Kalmük Autonóm Szovjet Szocialista Köztársaság|Kalmük ASZSZK]] 1935. október 20-án jött létre a [[Kalmük Autonóm Terület]] helyén. 1943. december 27-én, a kalmükök deportálásával együtt az ASZSZK-t is megszüntették, területét felosztották a szomszédos orosz területek és határterületek között. 1957. január 9-én ismét megalakult a Kalmük Autonóm Terület a jelenlegi határai között, először a Sztavropoli határterület részeként. 1958. július 19-től ismét Kalmük ASZSZK az autonómia elnevezése. 1992. március 31-től [[Kalmük Köztársaság]].<br />
* A [[Kabard-Balkár Autonóm Szovjet Szocialista Köztársaság|Kabard-Balkár ASZSZK]] szintén 1936. december 5-én jött létre, a [[Kabard-Balkár Autonóm Terület|Kabard-Balkár AT]] "előléptetésével". A [[balkárok]] deportálása után, 1944. április 8-tól az ASZSZK nevéből elhagyták a "Balkár" elemet. Az átalakulás során létrejött Kabard ASZSZK egyes területei a Grúz SZSZK-hoz kerültek. 1957. január 9-én, a balkárok visszatérésével ismét visszaállt az 1944 előtti állapot. 1991. január 31-én az ASZSZK saját magát SZSZK-á minősítette, majd 1992. március 10-én csatlakozott az Oroszországi Föderációhoz, mint [[Kabard- és Balkárföld]].
* Az [[Észak-Oszét Autonóm Szovjet Szocialista Köztársaság|Észak-Oszét ASZSZK]] is 1936. december 5-én jött létre az [[Észak-Oszét Autonóm Terület]] átalakításával. 1990. december 26-án a kormány nem hivatalosan SZSZK-á nyilvánította az autonómiát, de egy évvel később már [[Észak-Oszétia]] az Oroszországi Föderáció része lett.<br />
* A [[Csecsen-Ingus Autonóm Szovjet Szocialista Köztársaság|Csecsen-Ingus ASZSZK]] 1936. december 5-én jött létre a sztálinista alkotmány elfogadásakor. 1944. március 7-én az ASZSZK megszűnt, a csecseneket és az ingusokat kitelepítették korábbi lakóhelyükről. Az ASZSZK területét a Grozniji terület és a Sztavropoli határterület között lett felosztva. Március 22-én átszervezték a környék közigazgatását, ekkor a korábbi ASZSZK területén az Észak-Oszét ASZSZK, a Dagesztáni ASZSZK és a Grúz SZSZK osztozkodott. Ez az állapot 1957. január 9-ig állt fenn, amikor a Csecsen-Ingus ASZSZK-t a korábbi területén helyreállították. 1990. november 27-én kikiáltották a Csecsen-Ingus Köztársaságot. 1991. június 8-án a második Csecsen Nemzeti Kongresszus döntést hozott a teljes függetlenség kikiáltásáról. Szeptember 6-án egy puccs során leváltották a szovjet kormányzatot. De facto, minden kormányzati szerv az [[Icskeriai Csecsen Köztársaság|Icskeriai Csecsen Köztársasághoz]]hoz került, amelyet hivatalosan november 1-én kiáltottak ki. Az ingusok 1991. november 28-án megkapták az engedélyt a függetlenségi népszavazás kiírására, amelyet siker koronázott. Így az 1992. június 4-én létrejött [[Ingusföld|Ingus Köztársaság]] az Oroszországi Föderáció része lett. Ugyanez a de jure esemény hozta létre a csecsen államot, amely 1994 és 1996 között háborúban állt Oroszországgal. A csecsenek győzelme nem hozta el a kívánt függetlenséget, mivel a megkötött béke szerint Csecsenföld még mindig de jure az Oroszországi Föderáció tagja maradt. 1999 és 2000 között ismét háború dúlt a Kaukázusban, ekkor azonban Oroszország legyőzte a csecsen és az azokat segítő önkéntes milíciákat. Ezután [[Csecsenföld]] is a Föderáció része lett, a jelenlegi törvényes kormány 1999. október 15-én alakult meg.<br />
* A [[Komi Autonóm Szovjet Szocialista Köztársaság|Komi ASZSZK]] is 1936. december 5-én jött létre a [[Komi Autonóm Terület|Komi AT]] előléptetésével. 1990. november 23-án a Komi SZSZK-t, 1992. május 26-án a [[Komiföld|Komi Köztársaságot]] alakították meg.<br />
* A [[Mari Autonóm Szovjet Szocialista Köztársaság|Mari ASZSZK]] az előbbiekkel együtt, 1936. december 5-én alakult meg a [[Mari Autonóm Terület|Mari AT]] helyén. 1990. december 22. óta Mari Köztársaság, Oroszországon belül.<br />
* A [[Tuvai Autonóm Szovjet Szocialista Köztársaság|Tuvai ASZSZK]] már jóval később, 1961. október 10-én jött létre, a korábbi [[Tuvai Népköztársaság]], majd [[Tuvai Autonóm Terület|Tuvai AT]] területén. 1992. március 31. óta Tuvai Köztársaság.<br />
* Az [[Altaj Autonóm Szovjet Szocialista Köztársaság|Altaj ASZSZK]] 1990. október 25-én jött létre, miután a helyi kormány az [[Altaj Autonóm Terület|Altaj Autonóm Területet]]et ASZSZK-á alakította. 1991. július 3-a óta úgy ismert, mint [[Altaj Köztársaság]].
* A [[Karacsáj-Cserkesz Autonóm Szovjet Szocialista Köztársaság|Karacsáj-Cserkesz ASZSZK]], az OSZSZSZK legutoljára megalakult autonómiája. 1990. november 17-én jött létre a [[Karacsáj-Cserkesz Autonóm Terület|Karacsáj-Cserkesz Autonóm Területből]]ből de a következő év nyarán már [[Karacsáj- és Cserkeszföld]] néven az Oroszországi Föderáció része.
 
== Kultúra ==
 
=== Nemzeti jelképek és ünnepek ===
Az OSZSZSZK-nak, a Szovjetunióhoz hasonlóan csak olyan ünnepnapjai voltak, amelyek a kommunista ideológiához voltak köthetőek. A "honvédelem napját" február 23-án tartották, azoknak az oroszoknak a tiszteletére, akik hősi halált haltak a második világháború keleti frontján. A naptárban a következő ünnepnap a [[nemzetközi nőnap]] volt március 8-án, amelyet egyesítettek az [[Anyák napja|anyák napjával]] és a [[Bálint-nap|Bálint-nappal]]pal. A legnagyobb ünnepek közé tartozott a [[munka ünnepe]], május 1-én, a győzelem napja május 9-én és a [[nagy októberi szocialista forradalom]] napja november 7-én.
 
A győzelem napja a második legnépszerűbb munkaszüneti nap Oroszországban, utalva a [[Harmadik Birodalom]] legyőzésére és a [[második világháború]] európai színterének végére. Ilyenkor Moszkvában, a Vörös téren hatalmas katonai parádét tartanak, és országszerte megemlékeznek a hősökről.
[[Fájl:Russian-Matroshka2.jpg|bélyegkép|[[Matrjoska|Matrjoska baba]] darabjai]]
Az OSZSZSZK 76 éves fennállása során több himnuszt is használtak. 1917-18-ban a munkások marseillaise-je volt a hivatalos, amely a mai francia himnusz átírt változata volt. 1918 és 1991 között a Szovjetunió himnusza volt a hivatalos, így 1944-ig az [[Internacionálé (dal)|Internacionálét]], attól kezdve pedig a [[Szergej Vlagyimirovics Mihalkov]] által írt zenét használták. Az ország [[Mottó|mottójamottó]]ja, ahogy a többi SZSZK-ban is a "Világ proletárjai, egyesüljetek!" volt. A [[Sarló és kalapács|sarló és a kalapács]], csakúgy, mint a [[Szovjetunió címere]] is a jelképek sorába tartozott. Ezeket az elemeket gyakran használták középületek díszítésére, azonban a rendszerváltással együtt legtöbbjüket eltávolították. A szovjet [[vörös csillag]] is gyakori kelléke volt a mindennapoknak, gyakran katonai felszereléssel és háborús emlékekkel, személyekkel együtt ábrázolták kitűzőkön és jelvényeken. A vörös színt továbbra is tiszteletben tartják, különösen az 1945-ös győzelem emléke miatt.
 
Az OSZSZSZK nemzeti jelképei sorát tovább gyarapítja a [[Matrjoska]], a moszkvai [[Kreml]] és a [[Boldog Vazul-székesegyház]]. Az ország nemzeti növénye a [[Orvosi székfű|kamilla]], nemzeti fája a [[Nyír (növénynemzetség)|nyír]], amelyet Oroszország is átvett. Bár az orosz medve eredete nyugati, az oroszok ezt idővel elfogadták, így a 19. századra ez is orosz jelképpé vált.
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/wiki/Oroszországi_Szovjet_Szövetségi_Szocialista_Köztársaság”