„Imperializmus” változatai közötti eltérés

Az '''imperializmus''' (a [[latin nyelv]]ből: ''imperare'' „uralkodni“; ''imperium'' „birodalom“; mint ''[[Római Birodalom|Imperium Romanum]]'') a legtágabb értelemben a birodalmak kialakítására irányuló törekvés,<ref>[http://www.oxforddictionaries.com/definition/english/imperialism imperialism]</ref> erős országoknak az a politikája, ami más országok gazdasági [[kizsákmányolás]]át és politikai alávetését, a saját hatalmi rendszerébe történő bekapcsolását célozza.<ref>Ronald John Johnston: [http://books.google.ca/books?id=0-GxowMfwlkC&pg=375 ''The Dictionary of Human Geography''.] 4th ed. Wiley-Blackwell, 2000, {{ISBN|0-631-20561-6}}, 375. o.</ref> Ilyen értelemben a fogalom alkalmazható lenne az ókori és középkori történelem egyes mozzanataira is, a gyakorlatban azonban a szó szűkebb értelemben használatos, mégpedig a 19. század végi, 20. század eleji fejlett [[kapitalizmus|tőkés]] országok [[gyarmatosítás|gyarmatosító]] politikájára. Ebben az értelmezésben szorosan összefügg a [[monopolkapitalizmus]]nak{{Wd|Q1435857}} (elsősorban a [[marxizmus]]ban használatos) fogalmával, ami a nagy nemzetközi monopóliumok döntő befolyására alkalmazható.{{refhely|Akadkislex}}{{refhely|Magyar Larousse}}

 

 

Az egyenlőtlen fejlődés révén később, de gyorsabban fejlődött országok, mint „későn érkezők” nagyrészt kimaradtak a világ gyarmatosító jellegű felosztásából, ezért követelték az újrafelosztást, ami a 20. század két világháborújának elsődleges oka lett.