„Szunnita iszlám” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a Helyesírási javítások (3. csoport: rövid i, hosszú í keverése) kézi ellenőrzéssel |
aNincs szerkesztési összefoglaló |
||
6. sor:
A [[saría]] négy forrását ismerik el:
# a [[Korán]]t,
# a próféta hagyományát ([[hadísz]]),
# a vallásjogtudók konszenzusát (idzsmá’), valamint
# az analógiás következtetést (qijász).<ref>{{cite journal | quotes = | author =Abdassamad Belhaj | year = 2006 | title = Szunniták, síiták, szúfik | journal = História | volume = 2006 | issue = 3 | url = http://www.historia.hu/archivum/2006/0603abdassamad2.htm | accessdate = 20100827 }}</ref>
16. sor:
* Az [[Abu Hanífa]] ([[699]]–[[767]]) nevét őrző „''hanafita''” iskola, amely a hagyományokkal szemben az egyéni értelmezést (idzstihád) és az analógiás ítélkezést (kijász) részesíti előnyben, és nagyjából az [[Oszmán Birodalom]] hajdani területein és [[Közép-Ázsia|Közép-Ázsiában]] egyeduralkodó.
* Egyiptomtól nyugatra a [[Málik ibn Anasz]] ([[711]]–[[795]]) követőit tömörítő „''málikita''” madzhab dominál, melyben a hagyományok mellett a közmegegyezés (idzsmá) kap hangsúlyt, azaz úgy vélik, ha a Korán és a [[szunna]] nem adnak felvilágosítást, a közmegegyezés is jogforrás. Észak-Afrikában a legelterjedtebb.
* A fekete-afrikai, illetve dél- és kelet-ázsiai muszlim területeken domináns „''sáfiita''” irány – alapítója [[Abu Abdalláh as-Sáfii]] ([[767]]–[[820]]) – középutas megoldást képvisel a ''málikiták'' és a ''hanafiták'' között, azaz mind az analógia, mind a megegyezés jogforrás. Kelet-Afrikában és Délkelet-Ázsiában a legelterjedtebb.
* Az [[Ahmad ibn Hanbal]]tól ([[780]]–[[855]]) eredő, ma az [[Arab-félsziget]]en elterjedt „''hanbalita''” vallásjogi iskola a legszigorúbb, amely a leginkább a kinyilatkoztatásra és a hagyományra támaszkodik. Számára csak a Korán és a [[szunna]] [[jogforrás]], az Arab-félszigeten a legelterjedtebb.
A különbségek az egyes iskolákhoz tartozó értelmezőknél, vallástudósoknál nem feltétlenül a vallásjogi tételek, hanem az elfogadott értelmezési módszerek különbözőségében mutatkozik meg. A négy ortodox szunnita iskolán belül további aliskolák is kialakultak.<ref name="GMA"/>
| |||