„Iszlám” változatai közötti eltérés

Az iszlámban központi helyet foglal el a [[Végítélet|Végső Nap]], amelyen Allah minden ember felett Ítéletet mond. A halott hitét halála után ''Munkar'' és ''Nakír'' angyalok megvizsgálják. A döntés értelmében a jók a Kertekbe ''(Dzsanna),'' a rosszak pedig a Tűzbe ''(Nár)'' jutnak. E fogalmak megfeleltethetők a keresztény és zsidó vallás [[Mennyország|Paradicsom]]- és [[Pokol]]-fogalmainak.<ref>{{Opcit|n =Simon Róbert |c =Iszlám kulturális lexikon |k = |f =1 |sz = |o =330-331}}</ref> Az ítélet alapja a [[Korán]] szerint kizárólag az egyes ember hite és a cselekedetei, illetve Allah könyörületessége, ebből következően az iszlám elutasítja a [[megváltás]] fogalmát is. Létezik a túlvilág. Az utolsó ítélet előjele aza [[Antikrisztusdaddzsál]] (''([[daddzsálAntikrisztus]])'') és a ''[[Mahdí (iszlám)|mahdí]]'' fellépése, valamint [[Jézus]] visszatérése. Minden élőlény meghal, a hegyek elmozdulnak a helyükről, minden ember feltámad, hogy elvegye jutalmát a mennyországban vagy büntetését a pokolban. Akinek csak egy parányi hite volt, az nem kárhozik el örökre. Az utolsó ítélet fontos eszközei a mérleg, a híd és a Próféta tava.<ref>{{Opcit|n =Glasenapp |c =Az öt világvallás |k = |f = |sz = |o =397}}</ref>