„Iszlám” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
113. sor:
Az iszlám tanítása szerint el kell ismerni, hogy Istennek angyalok állnak rendelkezésére, akik végrehajtják akaratát és mindenben engedelmeskednek neki. Az angyaloknak különböző osztályaik vannak, Gábriel külön erőkkel van felruházva. Az iszlám rendszerében az [[angyal]]ok szabad akarattal nem rendelkeznek kizárólag Istent szolgáló lények. Az iszlám teológia fontos szereplője Dzsibríl ([[Gábriel arkangyal|Gábriel]]), akin keresztül Isten közölte a prófétákkal a kinyilatkoztatást. Következően a szabad akarat hiányából, az iszlám nem ismeri a „bukott angyal” fogalmát. A Koránban az Ádámot megkísértő gonosz [[Iblísz]] nem angyal, hanem [[dzsinn]]. A dzsinnek az iszlám rendszerében tűzből teremtett lények, de ellentétben az angyalokkal, rendelkeznek szabad akarattal, így van közöttük jó és rossz is. Tevékenységükkel segíthetik az embereket jó avagy rossz útra lépni. Az iszlámban szerepel a ''sajtán'' ([[sátán]]) – ''kísértő'' kifejezés is, ami elsősorban Iblíszt és leszármazottait jelenti, de emellett jelenthet bármilyen embert vagy dzsinnt, aki „gonosz dolgokat sugalmaz” másoknak. Iblísznek sok utóda van, akik belopóznak az emberbe. Iblísz csak a feltámadásig él.<ref>{{Opcit|n =Glasenapp |c =Az öt világvallás |k = |f = |sz = |o =396}}</ref>
 
* '''Végső Nap''' (''"az Óra", az "Ítélet Napja"'')
 
Az iszlámban központi helyet foglal el a [[Végítélet|Végső Nap]], amelyen Allah minden ember felett Ítéletet mond. A halott hitét halála után ''Munkar'' és ''Nakír'' angyalok megvizsgálják. A döntés értelmében a jók a Kertekbe ''(Dzsanna),'' a rosszak pedig a Tűzbe ''(Nár)'' jutnak. E fogalmak megfeleltethetők a keresztény és zsidó vallás [[Mennyország|Paradicsom]]- és [[Pokol]]-fogalmainak.<ref>{{Opcit|n =Simon Róbert |c =Iszlám kulturális lexikon |k = |f =1 |sz = |o =330-331}}</ref> Az ítélet alapja a [[Korán]] szerint kizárólag az egyes ember hite és a cselekedetei, illetve Allah könyörületessége, ebből következően az iszlám elutasítja a [[megváltás]] fogalmát is. Létezik a túlvilág. Az utolsó ítélet előjele a [[daddzsál]] (''[[Antikrisztus]]'') és a [[Mahdí (iszlám)|mahdí]] fellépése, valamint [[Jézus]] visszatérése. Minden élőlény meghal, a hegyek elmozdulnak a helyükről, minden ember feltámad, hogy elvegye jutalmát a mennyországban vagy büntetését a pokolban. Akinek csak egy parányi hite volt, az nem kárhozik el örökre. Az utolsó ítélet fontos eszközei a mérleg, a híd és a Próféta tava.<ref>{{Opcit|n =Glasenapp |c =Az öt világvallás |k = |f = |sz = |o =397}}</ref>
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/wiki/Iszlám