„Szerkesztő:Sierrahun/próbalap” változatai közötti eltérés

Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
950. sor:
Chapter 2: 27-ről 28-ra virradó éjszaka átkeltek a Potomacen, vitték magukkal a lovasüteget is nagy nehezen. Hajnali háromra végeztek. A marylandi parton legalább azonnal volt fű, amiből a lovak legelhettek, mert ez az oldal nem volt agyontaposva, mint Virginia. Ellenőrzésük alá vonták a Chesapeak & Ohio csatornát, melyen részben Hooker utánpótlását szállitották és elkaptak pár hajót, náhány tiszttel, pár katonával és egypár négerrel. Bedöntötték a csatorna oldalfalát, hogy a viz leapadjon és egy időre használhatatlanná váljon. Zsákmányoltak 24 öszvért. A kihallgatásokból megtudták, hogy időközben Hookert Meade váltotta fel. Az átkelés éjjel kimeritette őket, a lovak továbbra sem kaptak, csak alig legeltek valamit és ettől a teherbiró képességük jócskán lecsökkent. A legeltetéshez pedig állandóan meg kellett állni. Igy tehát Stuart 28-án reggel pihenőt rendelt a csatorna után. Ő maga azonban azt irta a jelentésében, hogy 28-án a sietség szükségességének tudatában "korán" továbbindultak. Wade Hampton egy úton, Chambliss és Fitz Lee egy másikon közeledett Rockville felé. Hampton elfogott 28 szekeret, aztán ő és Chambliss megtámadtak 140-et. Összesen 125 esett zsákmányul összesen, a többit felgyújtották, elmenekült, vagy összetört a pánikban. A szekereken szalma és abraknak való gabona volt, igy végre megetethették a lovakat. Stuartnak igy 600 öszvért és egy nyolc mérföldes szekértrént kellett menedzselnie. Mivel a trén túl hosszú volt, a négy öszvérből kifogtak kettőt a szekerek elől, melyek igy túl lassúak lettek, visont lett helyette egy ménesnyi öszvér kötőféken. 400 foglyot is menedzselni kellett, többségüket azonmód kegyelemmel eleresztették (paroled), a többit másnap Cooksville-nél. Stuart felderitett Washington felé, de az este leszállt és egy éjszakai lovastámadás, amely Rockville miatt már nem is meglepetés, túl kockázatosnak tűnt számára. Elvetette. Helyette egyenest északra indult az éj leszállta ellenére, hogy elvághassa a Baltimore & Ohio vasutat. A lovak kidőltek, a lovasok a vidéket járták új lovakat keresve. Laurelben új nyergeket zsákmányoltak egy boltból. 28-a délután 6-kor Brookville-be értek és a konföderációs szimpátiájú lányok étellel-itallal kedveskedtek nekik. Még néhány foglyot kegyelemben részesitettek. A Washington Evening Star június 30-án azt irta: ''"Was the same rebel force which passed northwest of this city last evening in the direction of Westminster, '''doubtlessly aiming to reach their forces at York or Gettyburg,''' which gave rise to the alarm here last night."'' Cookesville-ben még néhány foglyot ejtettek, aztán parole, tudván, hogy hiába a hosszadalmas papirmunka, mert a szövetségi kormányzat nem törődik vele, hogy ezek az emberek nem vehetnének részt a háborúban, hanem azonnal visszavezénylik őket a szolgálatba. Június 29-én éjjel 1 órakor nyeregbe ültek és továbbindultak észak felé. Az emberek olyan fáradtak voltak, hogy alva ki-kiestek a nyeregből. Fitz Lee dandárja egész éjjel lovagolt és hajnalhasadta után elérte a Baltimore & Ohio vasút vonalát. Felégették a hidat Sykesville-nél és felszaggatták a sineket Hood's Millsnél, de csak azután, hogy Stuart főerői átkeltek rajta. A távirókábeleket is elszaggatták és boldogok voltak, hogy elvágták a Potomac hadsereg és Washington közötti összeköttetést. Valójában a sin kijavitása két-három órányi munkával megvolt és semmilyen különösebb fennakadást nem okozott. Stuart ezután el akart fogni egy vonatszerelvényt is, főként azért, mert hirét vette, hogy a leváltott Hooker azon tér vissza Washingtonba, a vonat azonban még idejében visszafordult, miután hirét vették a csapdának. A déli csapatok egész nap a sinek közelében maradtak (nyilván pihentek) és ott is éjszakáztak. 29--én délelőtt 10:30-kor indultak tovább.
 
Chapter 3: A szerzők az OR 27, Pt. 3. 913-ra hivatkozva azt állitják, hogy Stuart eredeti terve szerint 28-a reggelre Hannover, Pennsylvaniába kellett volna érni, ehelyett 29-én délután még csak Westminsterig jutottak, ahol a Western Maryland vasút vonala véget ért. A Gettysburgi csatában Meade ide helyeztette a hadtáp railheadjét és mint ilyen a Pipe Creek Line védelmi vonal részét képezte. Ezt Stuart nem tudta, igy nem is igyekezett kikerülni. Westminstert a Knight őrnagy vezette zöldfülű 1. Delaware-i lovasezred védte, mely az előirással szemben mindössze négy századnyi lovasságból állt és semennyi harci tapasztalattal nem birt. OR 27, pt. 2, 695-re hivatkozva azt állitják, hogy noha Stuart nem tudta, hol van Lee két másik hadteste, de az uniós csapatok Fredericken át észak felé való vonulásának hire elérte őt. Mire Stuart csapatai elérték Westminstert, Knight lerészegedett a kocsmában és az őrszemei foglyul estek. Knight konföderációs dezertőr volt és félt, hogy ilyen minőségében felkötik, igy Charles Corbit századosra hagyta a taktikai irányitást és maradt a kocsmában. Corbit kb. 70 lovasa rohamra indult a némileg meglepődő Stuart kb. 4000 embere ellen. Néhány polgár is lövöldözött az ablakaiból.
 
== Gallery ==