„Nemesgázok” változatai közötti eltérés
[ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
1 forrás archiválása és 0 megjelölése halott linkként. #IABot (v2.0beta9) |
a +hiv, korr |
||
4. sor:
A nemesgázok tulajdonságai jól magyarázhatók az atomszerkezetre vonatkozó modern elméletekkel: ezek szerint a nemesgázok legkülső [[elektronhéj]]a telített (a héliumnál 1s<sup>2</sup>, a többi nemesgáznál ''n''s<sup>2</sup>''n''p<sup>6</sup>) és az így kialakult stabilis elektronkonfiguráció a felelős az igen kis mértékű reakciókészségükért. A gázatomok közt csak gyenge [[Van der Waals-erők|van der Waals-féle erők]] hatnak, ezért forráspontjuk az összes elem közül a legalacsonyabb. Olvadás- és forráspontjuk között mindössze néhány foknyi eltérés van, ezért csak egy szűk hőmérséklet-tartományban léteznek folyadékként.
A neont, argont, kriptont és xenont a [[levegő]]ből nyerik ki cseppfolyósítást követő [[desztilláció|frakcionált desztilláció]]val. A héliumot a [[földgáz]]ból nyerik, amelynek héliumtartalma helyenként a 7%-ot is elérheti, kriogén szétválasztási technikákkal, a radont pedig rendszerint oldott rádium-, tórium- vagy uránvegyületek [[radioaktivitás|radioaktív bomlásából]] izolálják. Közömbösségük miatt számos olyan területen alkalmazhatók, ahol a kémiai reakciókat el szeretnék kerülni. Például [[izzólámpa|izzólámpákat]] gyakran töltenek meg kriptongázzal, hogy megakadályozzák a volfrámszál eloxidálódását, a mélytengeri búvárok pedig héliumot használnak légzőberendezéseikben az oxigén mellé keverve, hogy csökkentsék a nagy nyomáson, normál levegő használatával fellépő
==Történet==
|