Főmenü megnyitása

Módosítások

Az [[1870-es évek]] végén [[Budapest]]en már három nagy [[fejpályaudvar]] működött: az [[Osztrák (–Magyar) Államvasút-Társaság|Osztrák Államvasút Társaság]] (OÁVT) ''[[Nyugati pályaudvar|Nyugati]]'', a [[Magyar Államvasutak Zrt.|MÁV]] ''Losonci'' (később [[Józsefvárosi pályaudvar|Józsefvárosi]]) és a [[Déli Vasút]] ''Budai'' (ma [[Déli pályaudvar (Budapest)|Déli]]) pályaudvarai, azonban azokat nem kötötte össze vágány, kivéve egyetlen kapcsolatot, amely az OÁVT [[Kőbánya-Teher]] állomását kötötte össze az Északi Vasút [[Kőbánya felső vasútállomás|Kőbánya felső]] állomásával. A vágány ma is létezik, ez az úgynevezett ''Királyvágány''.
 
A [[Magyar Királyi Államvasutak|MÁV]] által szorgalmazott és épített összekötővágányok első szakaszát 1877-1878 között helyezték üzembe. Az első szakasz 19 km hosszú vágánya az ekkorra felépült [[Összekötő vasúti híd]]on keresztül Kőbánya felsőt kötötte össze [[Kelenföld vasútállomás|Kelenfölddel]]. Ennek az összekötő vágánynak a részeként épült meg Bp. Ferencváros állomás.
 
Már az első kapcsolódó vonalak előrevetítették Bp. Ferencváros állomás teherforgalomban betöltött jövőbeli szerepét. Megépült a Dunaparti teherpályaudvaron át a Fővámházig vezető vágány, amelyen keresztül a vidékről, főleg az Alföldről származó élelmet szállították a [[Központi Vásárcsarnok|vásárcsarnokba]], ellátva az egyre nagyobb lélekszámú Budapestet.
 
Ezzel egy időben megépült a Kőbánya-hizlalón keresztül Szentlőrinc átrakó állomásig (amely nem azonos a mai Pestszentlőrinc állomással) vezető vágányt.
 
1882 végére megépült a MÁV által épített Pest-Zimony vasútvonal, amelynek kezdő szakasza eleinte a Dunaparti teherpályaudvarról indult ki, amelyet a fent említett mellékvágány kötött össze Bp. Ferencvárossal.
 
1889-ben összesen 23 km vágány épült Bp. Ferencváros és [[Józsefvárosi pályaudvar|Bp. Józsefváros]], [[Kőbánya felső vasútállomás|Kőbánya felső]], valamint az 1884-ben elkészült az új Központi pályaudvar (a jelenlegi [[Keleti pályaudvar|Bp. Keleti pu.]]) között. Az 1891-92-es években a helyezték üzembe Bp. Ferencváros-MarhavásártérFerencváros–Marhavásártér és Bp. Ferencváros-SertéshizlalóFerencváros–Sertéshizlaló között vágányokat.
 
Tulajdonképpen már 1900 végén befejezték, de csak 1902-ben helyezték forgalomba Bp.-Ferencváros rendező pályaudvarról kiágazó, 1,5 km hosszú, a [[Budapest IX. kerülete|IX. kerületi]] bikaréti sertésvásártelepig haladó vágányt. A vonal mentén állomás létesült Sertésvásártér néven. A vonal építését, de csak később 1902-ben vették ténylegesen használatba.
 
Az 1900-as évektől az ugrásszerűen megnövekedett teherforgalom részére a pályaudvart a déli irányban, a régi gubacsi puszták felé bővítették, építették tovább. Először a mai '''''Nyugati rendező''''' épült meg, keleti oldalában egy [[gurítódomb]]bal, nyugati oldalában vasúti kocsijavító műhelyekkel.
 
1950-1954 között felépült a '''''Keleti rendező''''', az új, korszerűnek számító fékezőelemes gurítódombbal.
 
==Kapcsolódó vonalak==
18 498

szerkesztés