„Ferencváros vasútállomás” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
16. sor:
Az [[1870-es évek]] végén [[Budapest]]en már három nagy [[fejpályaudvar]] működött: az [[Osztrák (–Magyar) Államvasút-Társaság|Osztrák Államvasút Társaság]] (OÁVT) ''[[Nyugati pályaudvar|Nyugati]]'', a [[Magyar Államvasutak Zrt.|MÁV]] ''Losonci'' (később [[Józsefvárosi pályaudvar|Józsefvárosi]]) és a [[Déli Vasút]] ''Budai'' (ma [[Déli pályaudvar (Budapest)|Déli]]) pályaudvarai, azonban azokat nem kötötte össze vágány, kivéve egyetlen kapcsolatot, amely az OÁVT [[Kőbánya-Teher]] állomását kötötte össze az Északi Vasút [[Kőbánya felső vasútállomás|Kőbánya felső]] állomásával. A vágány ma is létezik, ez az úgynevezett ''Királyvágány''.
A [[Magyar Királyi Államvasutak|MÁV]] által szorgalmazott és épített összekötővágányok első szakaszát 1877-1878 között helyezték üzembe. Az első szakasz 19 km hosszú vágánya az ekkorra felépült [[Összekötő vasúti híd]]on keresztül Kőbánya felsőt kötötte össze [[Kelenföld vasútállomás|Kelenfölddel]]. Ennek az összekötő vágánynak a részeként épült meg
Már az első kapcsolódó vonalak előrevetítették
Ezzel egy időben megépült a Kőbánya-hizlalón keresztül Szentlőrinc átrakó állomásig (amely nem azonos a mai Pestszentlőrinc állomással) vezető vágányt.
1882 végére megépült a MÁV által épített Pest-Zimony vasútvonal, amelynek kezdő szakasza eleinte a Dunaparti teherpályaudvarról indult ki, amelyet a fent említett mellékvágány kötött össze
1889-ben összesen 23 km vágány épült
Tulajdonképpen már 1900 végén befejezték, de csak 1902-ben helyezték forgalomba
Az 1900-as évektől az ugrásszerűen megnövekedett teherforgalom részére a pályaudvart a déli irányban, a régi gubacsi puszták felé bővítették, építették tovább. Először a mai
1950-1954 között felépült a
==Kapcsolódó vonalak==
| |||