„Kánya Kálmán” változatai közötti eltérés
[nem ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Nincs szerkesztési összefoglaló |
Visszavontam 157.181.25.100 (vita) szerkesztését (oldid: 21099549) majdnem ugyanaz a kettő, de a "ment végbe" szerintem semlegesebb, a "került sor" feszesebb, olyasmit sugall, mintha itt valaminek határozott sora lett volna Címke: Visszavonás |
||
78. sor:
A [[Magyar nemesség|nemesi származású]] [[kányai Kánia család]] sarja. Apja, a római katolikus kányai Kánia József ([[1835]]-[[1904]]),<ref name="kániajozsefkeresztelo">{{Cite web|url=https://www.familysearch.org/ark:/61903/1:1:XKP5-JW5|title=familysearch.org Kánia József keresztelői adatlapja}}</ref><ref name="kániajozsefgyasz">{{Cite web|url=https://dspace.oszk.hu/handle/123456789/161083#|title= National Szechenyi Library - Funeral Notices - Kánia József gyászjelentése}}</ref> hites ügyvéd, anyja az [[Ágostai hitvallás|ágostai vallású]], virtsologi Rupprecht Karolina asszony volt.<ref name="kániakálmán">{{Cite web|url=https://www.familysearch.org/ark:/61903/1:1:XKPR-XGM|title=familysearch.org Kánia Kálmán keresztelői adatlapja}}</ref> Édesapja, Kánia József [[1898]]. [[augusztus 1.]]-én [[I. Ferenc József magyar király]]tól nemességet, családi címert, és a "''kányai''" nemesi előnevet szerezte meg gyermekeivel együtt.<ref>K 19 - Király Személye Körüli Minisztérium Levéltára - Királyi könyvek - 71. kötet - 34 - 36. oldal </ref> Anyai nagyszülei virtsologi Rupprecht János ([[1809]]-[[1887]]), földbirtokos, cukorgyár tulajdonos, és Rácz Karolin voltak.<ref name="RupprechtJános">{{Cite web|url=https://dspace.oszk.hu/handle/123456789/522222#|title=National Szechenyi Library - Funeral Notices - Rupprecht János gyászjelentése}}</ref> Anyai dédapja, Rupprecht János ([[1788]]–[[1863]]), Sopron város tanácsosa, a soproni cukorgyár tulajdonosa, [[1838]]. [[július 5.]]-én, [[V. Ferdinánd magyar király]]tól birtokadományt, nemességet, családi címertelőnév és a "''virtsologi''" nemesi előnevet szerezte meg.<ref>A 57 - Magyar Kancelláriai Levéltár - Libri regii - 66. kötet - 688 - 690. oldal </ref> Középiskolai tanulmányait a soproni Lyceumban végezte. Sopronból a bécsi Keleti Akadémiára került és [[1892]]-ben tette le a konzuli növendéki vizsgát. Ekkor konzuli növendékként kezdte meg pályáját; [[1895]]-ben szolgálattételre a fiumei magyar királyi tengerészeti hatóságokhoz és az ottani kereskedelmi és iparkamarához osztották be.<ref name="almanach">{{Cite web|url=https://library.hungaricana.hu/hu/view/OGYK_Almanach_1939-1944/?query=K%C3%A1lm%C3%A1n%20K%C3%A1nya&pg=569&layout=s|title=1939–1944. évi országgyűlés Haeffler István, szerk.: Országgyűlési almanach. Az 1939–44. évi országgyűlésről. Budapest, 1940.}}</ref> Pályafutását [[1896]]-ban [[Konstantinápoly]]ban alkonzulként kezdte.
[[1899]]-ben ideiglenesen a [[szentpétervár]]i konzulátus vezetésével bízták meg, de irányította a [[kijev]]i és az [[odessza]]i kirendeltséget is. 1904-ben konzullá nevezték ki, 1905-től a közös külügyminisztériumban teljesített szolgálatot. 1909-ben udvari-, 1910-ben miniszteri tanácsossá nevezték ki, s ugyanettől az időtől kezdve a közös külügyminisztérium sajtóosztálya vezetője lett.<ref>Ekkor került közelebbi kapcsolatba [[Alois Lexa von Aehrenthal]] báróval, aki híres volt arról, hogy nyitott szemmel figyelte és pártfogolta arra érdemes munkatársait.</ref> 1913-ban a [[Osztrák–Magyar Monarchia]] [[mexikó]]i követe, meghatalmazott miniszter. 1920-tól 1925-ig a külügyminiszter állandó helyettese. 1925-ben [[berlin]]i követ lett, majd 1933. február 4-től 1938. november 28-ig külügyminiszter a [[Gömbös-kormány|Gömbös-]], [[Darányi-kormány|Darányi-]] és [[Imrédy-kormány]]okban. Az ő külügyminisztersége alatt
== Politikai és diplomáciai pályájának értékelése ==
|