Főmenü megnyitása

Módosítások

1 382 bájt hozzáadva ,  6 hónappal ezelőtt
 
===A városfalon kívül peremkerületek===
A falakon kívül sűrűn lakott elővárosok terültek el. Itt állt délen az Isis-szentély (Iseum), amely a forum és a palota után a város legnagyobb épülete volt, méretében vetekedett a [[róma]]i [[Ízisz]]-szentéllyel. A területen feltárt legkorábbi vályogépület Kr. u. 70-80 körül épült. Ekkor itt, ezen a környéken komoly ipari műhelynegyed működött, azon a részen, ahol a [[Poetovio]] irányából a Borostyánút bevezetett a városba. Isis templomát kb. 188-ban [[Commodus római császár|Commodus]] császár uralkodása idején építették, miután a várost jelentősen megnagyobbították. A templom építése messze meghaladta a város lehetőségeit, valószínűleg központi segítséggel készülhetett el, erre utal a gránit oszlopok kis-ázsiai eredete is. A márvány főhomlokzat a 3. századi átépítéskor készült. Kiemelt jelentőségére utal nem csak impozáns mérete, hanem a kövek megmunkálása is, hiszen az akkoriban szokásos - olcsóbb - megoldás, a homlokzatra erősített dombormű helyett magukba az építőkövekbe faragták a domborműveket. A szentély melletti további szentélyek (a hozzáépült ''Magna Mater-Kybele'', az út túloldalán álló ''Iupiter Dolichenus'' és még egy ismeretlen rendeltetésű szentély) [[Ptuj|Poetovióhoz]] és [[Carnuntum]]hoz hasonlóan kiterjedt szentélykörzetre utalnak. A 4. században aztán a kereszténység terjedésével a támogatóit vesztett szentélyt lebontották, anyagát elhordták, helyén keresztény temető létesült.<ref>{{cite journal|title=A savariai Iseum újraindított kutatásáról|first=Ottó|last=Sosztarits|journal=Ókor|year=2003|month=04}}</ref> A kiterjedt szent kerület területén tehát többfelé vallási épület is állt. A közelben, a Thököly utca-Kiskar utca-Kossuth Lajos utca által határolt területen, az ÉDÁSZ egykori székházának helyén [[2008]]-ban a régészek [[Mithrász]]-szentély maradványait tárták fel<ref>[https://www.nyugat.hu/tartalom/cikk/mithras_szentely_savaria_regesz Mithras-szentélyt találtak a Magellán Centernél - Európai jelentőségű régészeti felfedezés]</ref>, a nagyobbik helyiségben két fogadalmi Mithras-oltárkő, két falnál ülőpadok kerültek elő. A Mithrász életének egyes jeleneteit szimbolizáló, az örök forrásnak és az isteni áthaladásnak szentelt oltárok egy tolóajtóhoz tartozó, mészkő küszöbbel ellátott épület maradványaiból kerültek elő A szentélyt még az i.sz. 4. században is használták, amely később leégett és összedőlt. A megmaradt omladékréteg alatt egy falfestmény darabjait is sikerült megtalálni.<ref>[https://mult-kor.hu/20080704_mithraszszentely_maradvanyait_tartak_fel_szombathelyen Mithrász-szentély maradványait tárták fel Szombathelyen]</ref>
 
A városból kivezető utak mentén temetők húzódtak. Savaria temetői a város alapításakor a körülszántott városhatáron (a ''pomerium''-on) kívül kezdődtek. A várostól való távolságukat szabályozták. Később (3–4. század), amikor ezek a temetők megteltek és a szabad sírhelyek már túl nagy távolságba kerültek a várostól, a városfalakhoz közeli területeken is temetkeztek.
Keleten a városfal előtt [[Ókeresztény egyház|ókeresztény]] temető jött létre (a mai [[Szent Márton-templom (Szombathely)|Szent Márton-templom]] környéke). (Egyes feltevések szerint a vértanú [[Szent Quirinus]] püspököt itt temették el, és sírja fölé építették a templomot. [[Járdányi Paulovics István]] 1939-ben végzett ásatásai is hitelesítették a IX. században már megépült templom korábbi, római kori alapfalait. A hagyomány szerint [[Tours-i Szent Márton|Szent Márton]] szülőháza állt a templom helyén. A szakértők nem zárják ki teljesen a Szent Mártonnal kapcsolatos hagyományokat sem, de a szülő- vagy lakóházat azért vitatják mert az I. századtól kezdve folyamatosan temető volt ezen a helyen.)
 
Keleten a városfal előtt az idők folyamán [[Ókeresztény egyház|ókeresztény]] temető jött létre (a mai [[Szent Márton-templom (Szombathely)|Szent Márton-templom]] környéke). (Egyes feltevések szerint a vértanú [[Szent Quirinus]] püspököt itt temették el, és sírja fölé építették a templomot. [[Járdányi Paulovics István]] 1939-ben végzett ásatásai is hitelesítették a IX. században már megépült templom korábbi, római kori alapfalait. A hagyomány szerint [[Tours-i Szent Márton|Szent Márton]] szülőháza állt a templom helyén. A szakértők nem zárják ki teljesen a Szent Mártonnal kapcsolatos hagyományokat sem, de a szülő- vagy lakóházat azért vitatják mert az I. századtól kezdve folyamatosan temető volt ezen a helyen.)
A nyugati városfalon kívül helyezkedett el a római kori város színháza. A békés korszakokban tehát a város a városfalon kívül is terjeszkedhetett. Az épület maradványai és néhány tárgyi lelet a mai Szent István park (Jókai park), pontosabban a Kálvária templom alatt, a domb oldalában bukkant elő. Már [[1955]]-ben végeztek itt feltárásokat, de akkor nem sikerült teljesen bizonyítani az amfiteátrum meglétét. Korábban, még az 1880-as években is folytattak itt „kőbányászatot”. Az ókori színház köveit is építkezéseknél használták fel. A 2016-os feltárás során kváderkővek és egy nagyméretű mészkő hasábokkal burkolt támfal került a felszínre. Itt találták meg a [[Nemeszisz]]-oltárt is, ahol a [[gladiátor]]ok imádkoztak, mielőtt a küzdőtérre léptek. A szakirodalomban vitatják, hogy színház (teátrum) vagy [[amfiteátrum]] lehett-e az épület. A szakértők a jelenlegi feltárás alapján azt az álláspontot tartják valószínűnek, hogy egy Savaria méretű civil városban ez az épület egy úgynevezett teátrum-amfiteátrum volt. Tehát valószínű, hogy mindkét funkciót ellátta. A teátrumokra jellemző színházi előadások mellett az amfiteátrumi gladiátor- és egyéb állatviadalok is megrendezésre kerültek. A városi nagy összejöveteleket, gyűléseket is itt tartották. Valószínű, hogy [[Szent Quirinus]] püspököt is ezen a helyszínen, a város lakói előtt ítélték halálra. Szt. Quirinus Passiója szerint is ebben a színházban zajlottak az események. A területen az ásatás és feltárások nem fejeződtek még be.<ref>Teátrum vagy amfiteátrum? - Szombathelyi Televízió 2016. augusztus 9.</ref><ref>Alattunk mindenütt Róma – Anderkó Krisztián Savariáról és rejtőző amfiteátrumáról https://www.magyarkurir.hu/kultura/alattunk-mindenutt-roma</ref>
 
A Borostyánút északi irányba, [[Carnuntum]] felé vezető út mentén találták meg Savaria északi temetőjének részletét. A mai Művészeti Szakközépiskola és Gimnázium (a régi Egészségügyi Szakiskola) építése idején az alapozásakor 69 római sírt tártak fel. Az iskola közelében került elő a város legszebb feliratos emléke, ''Sempronius Marcellinus sírköve'' is. A római kori temetési rítus a császárkor első két évszázadában alapvetően a hamvasztás volt, de nem kizárólagos jelleggel. Az itt feltárt 110 sírból 99 hamvasztásos rítusú, 11 pedig földbe temetés (csontvázas sír). Savaria római korának négy évszázada, akár százezer sírt is hátrahagyhatott, amelynek kevesebb mint egy százalékát ismerjük.<ref>[http://okorportal.hu/wp-content/uploads/2013/02/2006_2_kiss.pdf Urnák, hamvak, leletek - Régészeti feltárás Savaria északi temetőjében Kiss Péter]</ref>
 
A nyugati városfalon kívül helyezkedett el a római kori város színháza. A békés korszakokban tehát a város a városfalon kívül is terjeszkedhetett. Az épület maradványai és néhány tárgyi lelet a mai Szent István park (Jókai park), pontosabban a Kálvária templom alatt, a domb oldalában bukkant elő. Már [[1955]]-ben végeztek itt feltárásokat, de akkor nem sikerült teljesen bizonyítani az amfiteátrum meglétét. Korábban, még az 1880-as években is folytattak itt „kőbányászatot”. Az ókori színház köveit is építkezéseknél használták fel. A 2016-os feltárás során kváderkővek és egy nagyméretű mészkő hasábokkal burkolt támfal került a felszínre. Itt találták meg a [[Nemeszisz]]-oltárt is, ahol a [[gladiátor]]ok imádkoztak, mielőtt a küzdőtérre léptek. A szakirodalomban vitatják, hogy színház (teátrum) vagy [[amfiteátrum]] lehett-e az épület. A szakértők a jelenlegi feltárás alapján azt az álláspontot tartják valószínűnek, hogy egy Savaria méretű civil városban ez az épület egy úgynevezett teátrum-amfiteátrum volt. Tehát valószínű, hogy mindkét funkciót ellátta. A teátrumokra jellemző színházi előadások mellett az amfiteátrumi gladiátor- és egyéb állatviadalok is megrendezésre kerültek. A városi nagy összejöveteleket, gyűléseket is itt tartották. Valószínű, hogy [[Szent Quirinus]] püspököt is ezen a helyszínen, a város lakói előtt ítélték halálra. Szt. Quirinus Passiója szerint is ebben a színházban zajlottak az események. A területen az ásatás és feltárások nem fejeződtek még be.<ref>Teátrum vagy amfiteátrum? - Szombathelyi Televízió 2016. augusztus 9.</ref><ref>[https://www.magyarkurir.hu/kultura/alattunk-mindenutt-roma Alattunk mindenütt Róma – Anderkó Krisztián Savariáról és rejtőző amfiteátrumáról https://www.magyarkurir.hu/kultura/alattunk-mindenutt-roma]</ref>
 
===Gazdaság===