„Luxemburgi Erzsébet magyar királyné” változatai közötti eltérés

'''Luxemburgi Erzsébet''' ([[Visegrád]], [[1409]]. [[október 7.]] – [[Győr]], [[1442]]. [[december 19.]]), {{csehül|Alžběta Lucemburská}}, {{németül|Elisabeth von Luxemburg}}, {{hollandul|Elisabeth van Luxemburg}}, {{franciául|Élisabeth de Luxembourg}}, {{horvátul|Elizabeta Luksemburška}}, {{lengyelül|Elżbieta Luksemburska}}, születése jogán magyar, horvát, cseh és német királyi hercegnő, német-római császári hercegnő, valamint Luxemburg hercegnője, házassága révén osztrák hercegné, majd pedig férje királlyá választásai miatt [[Magyar uralkodók házastársainak listája|magyar]], [[Horvát uralkodók házastársainak listája|horvát]], [[Cseh uralkodók házastársainak listája|cseh]] és [[Német császárnék és királynék listája|német királyné]]. A [[Magyar Királyság]] örököse volt, de apja halála után csak a királynéi szerep jutott neki, amit jól jelzett, hogy a hagyományosan a királynékat koronázó veszprémi püspök kente fel és koronázta meg Erzsébetet. Jogait csak az [[1439]]-es budai országgyűlésen ([[1439]]. [[május 29.]]) tudta érvényesíttetni, ahol kvázi társuralkodóvá és férje örökösévé nyilvánították. Férje halála ([[1439]]. [[október 27.]]) után a saját nevében át is vette az uralkodói jogok gyakorlását. Színleg beleegyezett, hogy feleségül megy a nála 15 évvel fiatalabb és ekkor 16 éves [[I. Ulászló magyar király|III. Ulászló]] [[Lengyelország uralkodóinak listája|lengyel királyhoz]], akit [[1440]]. [[január 18.|január 18-án]] a rendek meghívtak a magyar trónra. A fia, [[V. László magyar király|V. (Utószülött) László]] születése ([[1440]]. [[február 22.]]) után már csak a fia nevében uralkodott, visszavonta az Ulászlóval kötendő házassághoz adott beleegyezését, amelyet állítása szerint csak "kényszer" hatására tett meg korábban, azonban haláláig megtartotta a királyi hatalmat, és hívei segítségével, valamint kisebbik lánya, (ifjabb) [[Habsburg Erzsébet magyar hercegnő|Erzsébet]] hercegnő szárazdajkájának, [[Kottanner Jánosné]]nak a segítségével [[Visegrád]]ról ellopatta a [[Szent Korona|Szent Koronát]], és a három hónapos fiát [[Székesfehérvár]]ott [[Szécsi Dénes (püspök)|Szécsi Dénes]] [[Esztergomi érsekek listája|esztergomi érsekkel]] [[1440]]. [[május 15.|május 15]]-én királlyá [[koronázás|koronáztatta]]. Ugyanakkor [[I. Ulászló magyar király|I. (III.) Ulászlónak]] [[Buda (történelmi település)|Budára]] való bevonulása ([[1440]]. [[május 21.]]) után csak az ország nyugati és északi része tartozott az uralma alá. [[1442]]. [[november 25.|november 25-én]] Erzsébet és I. Ulászló [[Győr]]ött személyesen is találkoztak,<ref>Lásd Ráth (1861: 172–173).</ref> és [[december 13.|december 13-án]] [[Győri béke (1442)|békét]] kötöttek, melynek értelmében Ulászló feleségül fogja venni Erzsébet idősebb lányát, [[Habsburg Anna magyar hercegnő|Annát]]. Erzsébet a békekötés után hat nappal [[Győr]]ben hunyt el. [[Zsigmond magyar király|Luxemburgi Zsigmond]] és [[Cillei Borbála]] egyetlen gyermeke, [[Albert magyar király|Habsburg Albert]] felesége, [[V. László magyar király|V. László]] anyja és [[II. Ulászló magyar király|II. Ulászló]] anyai nagyanyja.

 

 

== Születése ==