„Szegedi Kisvasút” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
1 forrás archiválása és 0 megjelölése halott linkként. #IABot (v2.0beta10)
63. sor:
[[Szeged]] területe a múlt század elején még a többszöröse volt a mainak. Északi irányban egészen [[Kistelek]]ig, nyugati irányban pedig (amerre a kisvasút haladt) gyakorlatilag a mai megyehatárig terjedt a város határa. Akkoriban még nem voltak itt települések, csak elszórt tanyák, és egy közigazgatási központ Szeged-Alsóközpont néven a mai [[Mórahalom]] területén. Az itt lakó emberek tömegközlekedését viszont meg kellett oldani valahogy.
 
A vasút építését közel negyven évnyi vita előzte meg. Bírálták a vonalvezetést, és állandó vita tárgya volt, hogy keskeny- vagy normál nyomtávú vasútvonalat építsenek-e. Több alternatíva is felmerült, például kis híján megszavazták a [[Szeged trolibuszvonal-hálózata|trolibuszhálózat]] kiépítését Alsóközpontig (1923-ban!). Végül 1926 márciusában végre-valahára elindult az építkezés, melyet [[karácsony]]ra már be is akartak fejezni. Sajnos azAz aktuális belpolitikai események és egyéb hátráltató körülmények miatt ezt a határidőt nem sikerült tartani. Kis csúszással január végén adták át a vonalat, melyen 1927. február elsején indult el az első menetrend szerinti személyvonat. (Hasonló úton járt Kecskemét városa, mely 1928-ban építette meg a város [[bugac]]i tanyavilágba vezető [[Kecskeméti Kisvasút|Kecskemét–Kiskunmajsa vonalat]].).
 
A vonal kezdőpontja a [[Belvárosi híd (Szeged)|Belvárosi híd]] lábánál, a mai Roosevelt téren volt, ahol akkoriban a napi élelmiszerpiac (akkori nevén Makai-piacz) működött. A kisvasút innen kikanyarodott a Tisza-partra, végighaladt a Klinikák előtt, majd a mai Árvízi emlékmű magasságában áthaladt az akkori vasúti híd egyik pillérje alatt, és a Tisza-pályaudvar melletti Közraktárak mellett (amelyekhez természetesen iparvágányok is vezettek) érte el az Átrakó-pályaudvart, ahol fűtőház, igazgatósági épület, javítóműhely stb. is volt. Innen a [[Boszorkány-sziget]], majd [[Szeged-Szentmihály|Szentmihálytelek]] érintésével jutott Kunhalomra, ahol a vonal kettéágazott.
75. sor:
Ezen a vonalon működött az ország első dízel-elektromos mozdonya, a [[Láng Gépgyár]] által gyártott M1-M4. Itt működött az ország második, Szeged első vasúti fénysorompója. Piaci napokon gyorsvonatok is közlekedtek. Jelen vasút tapasztalatait felhasználva épült később a [[Kecskeméti Kisvasút]], amely 2009 decemberéig szolgálta a [[Kecskemét]] környéki [[tanya]]világot.
 
Sajnos 1975-ben ezt a kisvasutat is elérte a vég: megszüntették, pedig egyes általa érintett helyeken (Feketeszél) még ma sincs kiépített közút.
 
== Emlékezete ==