„Fényes Elek” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Xing (vitalap | szerkesztései) Nincs szerkesztési összefoglaló |
Nincs szerkesztési összefoglaló |
||
22. sor:
}}
'''Fényes Elek''' ([[Csokaly]], [[1807]]. [[július 7.]] – [[Újpest (történelmi település)|Újpest]], [[1876]]. [[július 23.]])<ref>[https://www.familysearch.org/ark:/61903/3:1:939K-RP3W-XM?i=197&cat=22158 Halálesete bejegyezve az újpesti ref. halotti akv. 18/1876. fsz. alatt]</ref> magyar statisztikus, közgazdasági statisztikai és földrajzi író, a honismereti szemlélet és munkálkodás hazai megteremtője, a [[magyarország]]i közgazdasági statisztika első jelentős képviselője, a [[Magyar Tudományos Akadémia]] levelező tagja 1837-től, rendes tagja (1858-1867).
==Élete==
A [[Magyar Tudományos Akadémia]] első tagja volt [[1837]]-ben. A reformkori polgári haladás harcosa. [[Nagyvárad]]on bölcsészeti tanulmányokat, [[Pozsony]]ban jogot végzett. [[1836]]-ban [[Pest (történelmi település)|Pest]]en telepedett le, különböző gazdasági területeken működött, elsősorban azonban [[statisztika]]i munkásságot folytatott. Munkáiból ismerték meg a kortársak a korabeli [[Magyarország]] gazdasági, népességi, statisztikai állapotát. A nemzet anyagi és szellemi erőforrásainak számbavételén túl fejlődésében ábrázolta az ország állapotát, összehasonlította a külföldi viszonyokkal, hogy az elmaradottság még jobban szembetűnjék. Műveinek leíró része hatalmas értékű néprajzi forrás is. [[1848]]-ban [[Szemere Bertalan]] az [[Központi Statisztikai Hivatal|Országos Statisztikai Hivatal]] szervezésével bízta meg. A szabadságharc bukása után börtönbe került. Elképzelései [[1867]] után főként [[Keleti Károly]] munkásságában valósultak meg.▼
Fényes Antal közbirtokos és Máriássy Éva fiaként született a [[Bihar vármegye]]i Csokalyon (akkori nevén Csokaj). Családja [[1635]]-ben kapta címeres nemeslevelét. [[1828]]-ban [[Pozsony]]ban vette feleségül Eitel Zsófiát, akitől három gyermeke – Klementina, Mária és Gyula – született.
[[Fényes László]]<ref>[[Faludy György]]: Pokolbéli víg napjaim [http://dia.jadox.pim.hu/jetspeed/displayXhtml?offset=1&origOffset=-1&docId=683&secId=64737&qdcId=3&libraryId=-1&filter=Faludy+Gy%C3%B6rgy&limit=1000&pageSet=1 22. oldal]</ref> és [[Fényes Szabolcs]] a dédunokája volt.
▲A [[Magyar Tudományos Akadémia]] első tagja volt [[1837]]-ben. A reformkori polgári haladás harcosa. [[Nagyvárad]]on bölcsészeti tanulmányokat, [[Pozsony]]ban jogot végzett. [[1836]]-ban [[Pest (történelmi település)|Pest]]en telepedett le, különböző gazdasági területeken működött, elsősorban azonban [[statisztika]]i munkásságot folytatott. Munkáiból ismerték meg a kortársak a korabeli [[Magyarország]] gazdasági, népességi, statisztikai állapotát. A nemzet anyagi és szellemi erőforrásainak számbavételén túl fejlődésében ábrázolta az ország állapotát, összehasonlította a külföldi viszonyokkal, hogy az elmaradottság még jobban szembetűnjék. Műveinek leíró része hatalmas értékű néprajzi forrás is. [[1848]]-ban [[Szemere Bertalan]] az [[Központi Statisztikai Hivatal|Országos Statisztikai Hivatal]] szervezésével bízta meg. A szabadságharc bukása után börtönbe került. Elképzelései [[1867]] után főként [[Keleti Károly]] munkásságában valósultak meg.
== Tanulmányai ==
| |||