„II. Ottó német-római császár” változatai közötti eltérés

Ottó fő külpolitikai céljai között szerepelt Dél-Itália meghódítása. [[980]]-ban tehát Itáliára tört, és visszahelyezte Rómába az elűzött [[VII. Benedek pápa|VII. Benedek pápát]], majd az arab és bizánci befolyás visszaszorítására délnek indult.<ref name=csaszarok37/> A bizánciaktól sikerült ugyan elvennie [[Bari]] és [[Taranto|Tarentum]] városát, de [[Squillace]] mellett [[982]]-ben vereséget szenvedett – az előzetes, contronei ütközetben elesett – Abul-Hasem palermói emír csapataitól.<ref name=csaszarok37/> Az ütközetet követően maga a császár is csak a csodával határos módon menekült meg a fogságtól.<ref name=csaszarok37/>