„Jakab-hegy” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
2 forrás archiválása és 0 megjelölése halott linkként. #IABot (v2.0beta10)
a hivatkozások
47. sor:
[[Fájl:Jakab-hegy Babbás szerkövek 3.JPG|bélyegkép|balra|160px|A Babás-szerkövek egy része]]
 
A Babás-szerkövek az évezredek során az [[erózió (geológia)|erózió]] koptatta [[homokkő]]ből formálódott kőtornyok, amelyek a déli, meredek, sziklás részeken sorakoznak. A Babás-szerkövek anyagát a benne található kovasav védte meg az eróziótól. Nevüket emberre (baba, mint bábu) emlékeztető alakjuk után kapták.
 
Az egyik legnagyobb és legszebb ilyen a Zsongor-kő. A sziklaalakzatot 1892-ben vaskorláttal látta el a Mecsek Egyesület.
58. sor:
{{fő|Jakab-hegyi őskori földvár|Pálos kolostor (Jakab-hegy)|István-kilátó}}
 
A hegy és környéke már a [[kőkorKőkorszak|kőkorban]]ban is lakott volt. A [[bronzkor]]ban és a [[vaskor]]ban a Jakab-hegyen magasodott a [[Kárpát-medence]] egyik legmonumentálisabb [[Földvár (építmény)|földvára]], a [[Jakab-hegyi őskori földvár]]. A [[római kor]]ban a közeli [[Sopianae (ókori város)|Sopianae]], a mai [[Pécs]] már 8-10 ezres település volt.
 
Később [[illírek]], majd [[kelták]], a [[VI. század]]ban [[longobárdok]], majd [[avarok]] telepedtek a vidékre. A hegy homokkövét már ekkor is évszázadok óta bányászták, amit a későbbi korokban is folytattak. A hegyen végzett mérések eredményei nyomán egyedül ezen a környéken bányásztak [[uránércbányászat Magyarországon|Magyarországon uránércet]] 1957 és 1996 között.
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/wiki/Jakab-hegy