„Carrhaei csata” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Doncsecz (vitalap | szerkesztései)
42. sor:
A csata egyik váratlan, de fontos következménye volt, hogy elindította a keleti [[selyem]] beáramlását Európába. A csatából megmenekülő légiósok arról számoltak be, hogy a [[pártusok]]nak furcsa, ragyogó anyagból készült zászlóik voltak. E beszámolók nyomán a [[Római Birodalom]]ban gyorsan nőtt a selyem mint áru iránti érdeklődés és kereslet, így a [[Kína|Kínából]] induló selyemkereskedelmi útvonalak meghosszabbodtak egészen Nyugat-Európáig. Megszületett a [[selyemút]], a történelem egyik leggazdagabb kereskedelmi útvonala.
 
A csata nyomán kerülhettek először közvetlen [[Kínai-római kapcsolatok|kapcsolatba a rómaiak és a kínaiak]]. Plinius szerint a carrhaei csata után a pártusok tízezer római hadifoglyot [[Margiana]] [[szatrapiasatrapa|szatrapiába]] küldtek, hogy birodalmuk keleti határainak védelmében vegyenek részt. A kínai [[Han-dinasztia]] később elfoglalta ezt a területet, és még ma is vannak Kínában olyanok, akik a római legionariusok leszármazottjainak mondják magukat.
 
A csata legfontosabb következménye az volt, hogy siettette a [[Római Köztársaság]] bukását és a [[római császárkor|császárság]] felemelkedését. Megszűnt a triumvirátus és az erőegyensúly. Crassus és Caesar lánya, [[Cnaeus Pompeius Magnus|Pompeius]] felesége, [[Iulia Caesaris (i. e. 83)|Iulia]] halálával a Caesar és Pompeius közti kötelékek meggyengültek. A két vezető közt vetélkedés kezdődött, ami polgárháborúba torkollott és elvezetett az egyeduralom kialakulásához.