„Jakab-hegy” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a hivatkozások |
a egybe illetve külön és hivatkozások |
||
33. sor:
}}
A '''Jakab-hegy''' a Nyugat-[[Mecsek]] legmagasabb, 602 méteres hegye,<ref name="plex">{{Pécs Lexikon|1|343}}</ref> amely [[Pécs]] mellett, [[Kővágószőlős]] határában emelkedik. Természeti szépségekben és történelmi emlékekben nagyon gazdag hely. Kiváló
== Leírása ==
[[Fájl:Zsongorkő._Fortepan_5747.jpg|bélyegkép|jobbra|250px|Zsongor-kő]]
A hegy a [[Paleozoikum|földtörténeti ókor]]ban alakult ki, a meredek, déli oldalát jellegzetes színű, vörös, [[Perm (időszak)|perm]] és [[triász]] időszaki [[homokkő]] alkotja, amelyre később több helyen is [[kovasav]] tartalmú, gejzírkitörések által összecementálódott kőzet rakódott. Ezek együtteséből a víz és a szél munkája különleges szirteket, kőtornyokat formált: a Babás-szerköveket és a Zsongor-követ, amelyekhez a néphagyomány több mondát kapcsolt. Itt található a [[Jakab-hegyi Remete-barlang]]. A mediterrán hangulatú, sziklás, erdős magaslatokat különleges növénytársulások és változatos állatvilág gazdagítja. A Jakab-hegy és a környéke a Mecsek-vidék egyik legértékesebb természetvédelmi területét alkotják. A vízzáró réteg felett alakult ki a Kolostor-tó.<ref name="plex"/>
=== Remete-barlang ===
49. sor:
A Babás-szerkövek az évezredek során az [[erózió (geológia)|erózió]] koptatta [[homokkő]]ből formálódott kőtornyok, amelyek a déli, meredek, sziklás részeken sorakoznak. A Babás-szerkövek anyagát a benne található kovasav védte meg az eróziótól. Nevüket emberre (baba, mint bábu) emlékeztető alakjuk után kapták.
Az egyik legnagyobb és legszebb ilyen a Zsongor-kő. A sziklaalakzatot 1892-ben vaskorláttal látta el a [[Mecsek Egyesület]].
A legenda szerint [[Cserkút]]on élt réges-régen két, egymással folyton versengő gazdag család. Egyszer egy koldus vetődött el hozzájuk, akit mindkét helyről kidobtak, mire megátkozta őket; azt kívánta, váljanak kővé akkor, amikor a legboldogabbak akarnak lenni. Mindkét gazdának volt egy-egy leánya, akik ugyanaznap mentek férjhez. Az egyik lakodalom már épp visszafelé tartott a [[Pálos kolostor (Jakab-hegy)|Jakab-hegyi pálos kolostor]]ból, ahol az esküvőt tartották, mikor a másik család násznépe még csak úton volt felfelé. A történet szerint ott találkoztak, ahol a legkeskenyebb az út a mély szakadék felett. Mivel egyik sokadalom sem akart kitérni a másik útjából, vitába bocsátkoztak, melyben a két örömapa egyszerre mondta ki, hogy inkább kővé válnak, de ki nem térnek a másik elől. A mese szerint így is történt, nyomban kővé vált mindkét vendégsereg és azóta is ott állnak a Jakab-hegy oldalában.
55. sor:
[[Fájl:Jakabhegy sanc1.jpg|bélyegkép|jobbra|250px|A [[Jakab-hegyi őskori földvár]] sánca (balra)]]
===
{{fő|Jakab-hegyi őskori földvár|Pálos kolostor (Jakab-hegy)|István-kilátó}}
| |||