„Dzsingisz mongol nagykán” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [nem ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
21. sor:
Apja, [[Jiszügej-baatur]] a [[mongolok]] kis törzsszövetségének kánja volt az 1160-as években. A mongolok mellett a mai Mongólia területén éltek még a szintén mongol nyelvű [[merkitek]], [[tatárok (mongol törzs)|tatárok]], és az elmongolosodott török [[kereitek]] és [[najmanok]]. Jiszügej-baatur a mongolok bordzsigin törzsének kijat nemzetségéből származott. Feleségét, a szintén mongol, de olkunuut törzsbeli Höelünt a merkitektől rabolta el. A feleségrablás gyakori volt a mongoloknál, és gyakran egy nemzetség mindig ugyanabból a nemzetségből választott feleséget. Az ilyen nemzetségeket sógornemzetségeknek hívták, úgy tűnik, a bordzsiginek és az olkunuutok ilyen sógornemzetségek voltak. Amikor Temüdzsin kilencéves lett, apjával feleséget ment választani az olkunuutokhoz. Útközben találkoztak Dej-szecsennel, akinek lányát, Börtét, eljegyezték Temüdzsinnel. Temüdzsin jövendő apósa sátrában maradt, Jiszügej pedig hazafelé indult. Útközben tatárokkal találkozott, akik megvendégelték, de eközben megmérgezték, amibe néhány nap múlva belehalt. {{refhely|Vásáry: Az Arany Horda|28. o.}}
Anyja, Höelün támasz és hatalom nélkül maradva, vadászó-gyűjtögető életmóddal tartotta el öt saját gyermekét és Jiszügej másik anyától származó két fiát. Ebben az időben Temüdzsin és öccse, Kaszar egy családi ellentét során megölte féltestvérét, Bektert – egy ellopott hal miatt, Bekter nem tisztelte féltestvérei vadászterületét {{refhely|cheinz}} –, de megkímélte annak öccsét, aki később sem fordult ellenük. Temüdzsin puszta létével is fenyegetést jelentett az apja halála utána annak hatalmát magához ragadó tajcsiut nemzetség számára, ezért igyekeztek Temüdzsint eltenni az útból.
Temüdzsin kisemmizett helyzete miatt önmagában még nem volt képes visszaszerezni apja örökségét, ezért az olkunuut nembeli Dejszecsen lányának, Börtének feleségül vételekor kapott hozományt, egy cobolyködmönt felhasználva apja régi szövetségeséhez, vértestvéréhez ([[anda (mongol)|anda]]), a kereit [[Tooril kán]]hoz fordult támogatásért. Mikor tőle hazafelé tartott a [[merkitek]] a régi sérelem – apja tőlük rabolta el anyját, Höelünt – miatt Temüdzsinre támadtak és elrabolták feleségét. Temüdzsin alig tudott elmenekülni a [[Burkan-kaldun]]ba, a mai [[Hentij-hegység]]be, amelynek lábánál a merkitek háromszor körbeűzték. {{refhely|Vásáry: Az Arany Horda|28. o.}}
| |||