„Abd al-Malik omajjád kalifa” változatai közötti eltérés

Míg a birodalom középpontjában polgárháború dúlt, a terjeszkedés lelassult, ám a helyzet stabilizálódását követően mind a keleti, mind a nyugati végeken szakadatlanul törtek előre az arab hadak. [[Egyiptom]]ból több expedíciót szerveztek a még mindig bizánci kézben levő [[Afrikai Exarchátus]] ellen. [[Ukba ibn Náfi]] már [[670]]-ben meghódította a tartomány nagy részét, megalapítva az iszlám negyedik legszentebb városát, [[KajravánKairuán]]t. [[682]]/[[683]]-ban egészen az [[Atlanti-óceán]]ig eljutott, ám a hazaúton meggyilkolták. A támadást vezető berber Kuszajla csak 690-ben szenvedett döntő vereséget az araboktól, akiknek végül csak 697-ben sikerült bevenniük Karthágót. A bizánci flotta azonban egy ellencsapással visszaszerezte azt, így csak a [[698]]-as arab expedíció pusztította el végleg a bizánciak afrikai befolyását. (A vereségbe bukott bele [[Leontiosz bizánci császár|Leontiosz]] császár, és a fellázadt hadsereg [[III. Tiberiosz bizánci császár|III. Tiberiosz]]t tette trónra [[Konstantinápoly]]ban.)