„Budapest” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [nem ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a Visszaállítottam a lap korábbi változatát 176.77.142.44 (vita) szerkesztéséről Péter00 szerkesztésére Címke: Visszaállítás |
Nincs szerkesztési összefoglaló Címkék: HTML-sortörés Vizuális szerkesztés |
||
21. sor:
[[Fájl:Budapest logo.png|bélyegkép|262px|jobb]]
'''Budapest és Veszprép'''
'''Budapest'''<ref>({{latinul|Budapestinum}}, {{németül|Budapest}} vagy ''Ofenpest''{{cite web|title=Budapest - Ofenpest|publisher=Ars-Vivendi - Budapest|url=http://www.ars-vivendi.gallery/k-k-monarchie-pannonien/budapest-ofenpest/|accessdate=2015-05-16|language=német|archiveurl=https://web.archive.org/web/20150630100048/http://www.ars-vivendi.gallery/k-k-monarchie-pannonien/budapest-ofenpest/|archivedate=2015-06-30}}, [[szlovák nyelv|szlovákul]] és [[cseh nyelv|csehül]] ''Budapešť'', {{románul|Budapesta}}, [[szlovén nyelv|szlovénül]] és [[horvát nyelv|horvátul]] ''Budimpešta'', [[orosz nyelv|oroszul]] és [[ukrán nyelv|ukránul]] ''Будапешт'', [[szerb nyelv|szerbül (cirill)]] ''Будимпешта'', {{lengyelül|Budapeszt}}, [[jiddis nyelv|jiddisül]] ''בודאפעשט'' és {{örményül|Բուդապեշտ}})</ref> [[Magyarország]] [[főváros]]a, egyben [[Magyarország városai|legnagyobb és legnépesebb városa]], az [[Európai Unió]] [[Az Európai Unió legnépesebb városai|tizedik legnépesebb városa]]. Budapest az ország [[politika]]i, [[Kultúra|kulturális]], [[Kereskedelem|kereskedelmi]], [[ipar]]i és [[közlekedés]]i központja. Emellett [[Pest megye]] székhelye is, de nem része annak. [[2017]]-ben regisztrált lakónépessége meghaladta az 1,7 (elővárosokkal együtt pedig a 2,5) millió főt.▼
▲'''
A város lakossága [[1989]]-ben volt a legnagyobb, az akkori lélekszám 2,1 millió fő volt, és az ezt követő [[szuburbanizáció]] után is megmaradt az ország legnépesebb városának. Területe mintegy 525 négyzetkilométer, ebben a tekintetben is [[Magyarország legnagyobb települései közigazgatási terület szerint|első az ország települései között]].
99 ⟶ 101 sor:
Az újjáépítés évei után az [[Országgyűlés]] [[1949]]. [[december 20.|december 20-án]] szavazta meg azt a törvényt, amely [[1950]]. [[január 1.|január 1-jével]] Budapesthez csatolt huszonhárom környező, addig önálló települést: hét várost és tizenhat nagyközséget (a listát lásd a [[Budapest kerületei]] szócikkben), aminek révén létrejött a [[Nagy-Budapest]].<ref>{{cite journal | author=Siposs András | title=Nagy-Budapest kialakulása. 1950. január 1. | url=http://www.historia.hu/archivum/2000/000506siposa.htm | year= | format=| publisher=História 2005/05-06}}</ref> Az [[1950-es évek]]ben a [[sztálinizmus|sztálinista]] elnyomás nehezedett a budapestiekre, ami az [[1956-os forradalom]] kitöréséhez vezetett, és annak utcai harcai rázták meg a várost. Az [[1960-as évek]]től a [[Magyarország 1957–1989 között|Kádár-rendszer]] ''„puha diktatúrája”'' alatt élte Budapest második nagy fejlődési korszakát. 1970-ben átadták az első [[Budapesti metró|metróvonalat]]. Sorra épültek a nagy [[lakótelep]]ek, és az ország minden területéről újabb százezrek özönlött
ek a fővárosba, amelynek lakossága az [[1980-as évek]]re elérte a 2,1 millió főt. Az 1989-es [[Rendszerváltás Magyarországon|rendszerváltás]] óta a lakosság száma jelentős csökkenésnek indult, aminek oka részben a fővárosiak tömeges kiköltözése az [[Budapesti agglomeráció|agglomeráció]] településeire. A lakosságcsökkenés a 2000-es évek második fele óta megfordult.<ref name="budapest.hu"/><ref>{{citeweb|url=https://index.hu/belfold/budapest/2010/02/24/novekszik_budapest_nepessege/|title=Növekszik Budapest népessége|work=Index.hu|date=2010-2-24|accessdate=2012-6-6}}</ref> Budapestet már sex városának is nevezik illetve a legnépszerűbb sorozatja az éjjel nappal budapest
<br />
=== Kronológia ===
| |||