„Magasz kürénéi király” változatai közötti eltérés

[nem ellenőrzött változat][nem ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
aNincs szerkesztési összefoglaló
aNincs szerkesztési összefoglaló
6. sor:
Hamarosan Egyiptomra támadt, és egészen a határon fekvő [[Paraetonium]]ig tört előre. Mivel mindkét fél hátországában lázadások törtek ki, Magasz visszavonult, Ptolemaiosz pedig nem tudta üldözni elégedetlenkedő [[kelta]] katonáival. Nemsokára ismét kitört az ellenségeskedés. [[Kr. e. 275]]-re az öt évvel korábban II. Ptolemaiosztól súlyos vereséget szenvedő [[I. Antiokhosz Szótér]], a [[Szeleukida Birodalom]] királya stabilizálta [[Kis-Ázsia|kis-ázsiai]] hatalmát, szövetségre lépett Magasszal (megpecsételésként feleségül adva hozzá Apama nevű lányát), akivel [[Kr. e. 274]]-ben közös támadást indítottak, kirobbantva az [[I. szíriai háború]]t.
 
Ptolemaiosz a kettős fenyegetést, amit ismét katonai lázadás súlyosbított, Magasz leszerelésével számolta fel. Féltestvére, ezúttal bevette Paraetoniumot, és már [[Alexandria]] városát fenyegette. Magasz befejezte a háborúskodást, amintAmint Ptolemaiosz elismerte Kürenaika független királyának, Magasz befejezte a háborúskodást, csecsemőkorú lányát, [[II. Bereniké|Berenikét]] pedig az ifjú egyiptomi trónörökössel, a későbbi [[III. Ptolemaiosz Euergetész|III. Ptolemaiosz Euergetésszel]] jegyezték el.
 
Magasz hátralevő uralmáról gyakorlatilag semmit sem tudni, ami valószínűvé teszi, hogy békében telt. [[Plutarkhosz]] idéz egy komédiarészletet, melyben MagasztMagasz igen műveletlennek, de jóindulatúnak mutatkozik, és azt is feljegyezték róla, hogy mértéktelenül szeretett enni. [[Kr. e. 250]]-ben bekövetkezett halálát állítólag kövérsége miatti megfúlás okozta. Bereniké és III. Ptolemaiosz frigyét csak a halála után kötötték meg, ekkor a tartomány ismét egyesült Egyiptommal.
 
== Lásd még ==